Fagyos kertünk ékessége

Kicsit hasonlít az ismert mocsári boglárkára, annál azonban termetesebb levelei és főleg virágai vannak a hunyornak, de egy családba tartoznak. Eltérés azonban, hogy a gólyahír kimondottan tavaszi növény, míg a hunyor akár a hó alatt is képes virágot nevelni. Ezt tapasztalhatjuk a következő napokban is. A kertészetekben sokfajta hunyort kapni, van ott sötétbordó színű, zöldessárga, fehéres, de akad mély bíboros változat is. Ezek egyrészt külön fajok, másrészt ezek keveréke, azaz hibrid változat. A varázsa e növényeknek a koraiságában rejlik, illetve abban, hogy akár egy hónapig is gyönyörködhetünk a virágokban. (Az egyes fajok eltérő időben nyílnak, vannak, amelyek csak a ta­­vasz második felétől díszlenek.) 

A hunyor kimondottan szereti az üde talajt, a félárnyékot is elviseli, s jól fejlődik, ha év közben rendszeresen kap vizet. Azt viszont nem szereti, ha átültetik, bolygatják a területét. Azonban mivel az egyes fajok rendszeresen hoznak magokat, a kikelt magoncokból tudjuk a legegyszerűbben szaporítani. A magvakat a növény nem szórja messze, ezért sokszor előfordul, hogy a nagyobb levelek alá kukkantva akár többtucatnyi néhány centis kis magoncot találunk a nyár elejére. (Ezek az előző évi magokból keltek ki, mert szükségük van hathatós hideg hatásra a csírázáshoz.) Nos, ezeket kell kibökni egy kis földdel és egy nagyobb ládába vagy cserépbe ültetni. Ezt követően aztán, amikor a növénykék már nagyobbak, érdemes a végleges, új helyükre telepíteni őket. 

A hunyort szeretik a csigák, ezért védjük tőlük őket, illetve van néhány betegsége is, melyek általában a túlzott locsolás, illetve pára következtében alakulnak ki. Továbbá van egy vírusos betegsége, mely során a leveleken feketés csíkozottság jelentkezik, majd a levél elszárad. Az ilyen növényt jobb kiásni és eltüntetni a kertből. Figyelni kell a levéltetvekre is, mert szeretik a hunyort, és a vírusos betegséget is terjeszteni képesek.