Odúlakó lesz az Év rovara
Az majd csak az év utolsó hónapjában derül ki, hogy mi lesz a végeredménye a Magyar Rovartani Társaság minden évben meghirdetett az Év rovara versenyének, de egy biztos, a rovar odúlakó lesz.
Kép: Párducfoltos hangyaleső
A társaság az idén ugyanis három olyan különlegességet választott ki jelöltnek, amelyek mindegyike valahogy kötődik az öreg fák odújához, puhább belsejéhez. Jelesül mindhárom faj lárvái ilyen helyen fejlődnek vagy táplálkoznak, vagy éppen menedékként szolgál a fa odva. A mostani kiválasztás azért is fontos, mert az országban egyre fogyatkoznak az öreg fák, az odvas, vén törzsek, vagy a korhadékos élőhely. A jelöltekre 2025. december 6-án éjfélig lehet szavazni a társaság honlapján.
Párducfoltos hangyaleső
A párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus) a hazai hangyalesőfajok közül közepes termetűnek mondható. Jellegzetes mintájú szárnyairól kapta a nevét. Ahogy a többi hangyalesőnél, itt is meglehetősen hosszú és törékeny lábakat láthatunk. A faj lárvája eltér a legtöbb hangyalesőjétől, ugyanis nem homokba fúrt tölcsérek mélyén várja áldozatát, hanem fák odvas részeiben él, de nem a korhadékkal táplálkozik. Nem mond le ugyanis a zsákmányszerzésről, hanem más, a korhadékban élő rovarokat, lárvákat kap el és eszi meg. A meglehetősen szőrös lárva egy évig fejlődik, majd bábozódik. Európától Ázsiáig fellelhető. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Remetebogár
A keleti remetebogár (Osmoderma barnabita) Európa egyik legritkább bogara. Ráadásul különleges is, mert a felnőtt egyedek kimondottan kajszibarackillatot árasztanak. Kicsit hasonlítanak egy cserebogárhoz is. A felnőttek 2,5-3 centisek, fák kifolyó édes nedveivel, túlérett gyümölcsökkel táplálkoznak. A lárvák a fák puha, odvadt, korhadt részeiben élnek, a faanyaggal táplálkoznak 2–4 évig. Elég nagyok, egy felnőtt ember kisujjához mérhetőek, s leginkább az ismert cserebogárpajorhoz hasonlítanak. Főleg a síkvidéken fordulnak elő, leginkább az itteni öreg lombhullató puhafákban találnak otthonra. Bábokat készítenek, melyek kicsi makkokhoz hasonlítanak, mert a burokba beépítik a fa törmelékét is. Ezekből nyár elején bújnak ki a kifejlett egyedek, melyek a nyár végéig élnek, közben táplálkoznak és szaporodnak. A keleti remetebogár Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
Gyászbagoly
A gyászbagolylepke (Mormo maura) egy nagyobb lepkefaj, és a bagolylepkék népes családjának tagja. Az állat 4–6 centis szárnnyal rendelkezik, mely ugyan nem színpompás, de a barnásszürke alapszínt több érdekes minta tarkítja. Érdekessége e rovarnak, hogy ragaszkodik az életteréhez, onnan nem nagyon vándorol messze. Talán ezért van az, hogy kevésbé találkozni vele. A vizesebb erdőterületeket kedveli, tehát a tavak, árterek, folyók környéki fás részeket. Már csak azért is, mert nem szereti a kánikulát: ekkor a fák odvaiba, réseibe húzódik, s szinte „nyári álmot aludva” inaktív állapotban vészeli át a szárazságot, hőséget. Ilyenkor csak sötétedés után indul táplálék uán, mely leginkább nagy cukortartalmú növényi nedvek szívogatását jelenti. A petékből nyár alatt fejlődik ki a lárva, majd ez a leveleket evő hernyó telel át. Ezt követően bebábozódik, a lepke nyáron kel ki. A Földközi-tenger térségétől egészen Közép-Ázsiáig fellelhető. Itthon ritka és védett faj, természetvédelmi értéke 5 ezer forint.
