Zsugorodó zöldségtermesztés
Az utóbbi évekig büszkélkedhettünk azzal, hogy Európában – a franciákkal versengve – Magyarországon termesztették a legtöbb csemegekukoricát. Nos, ez az utóbbi években változott, annyira, hogy ezen a tavaszon kiderült: 26 éve nem látott kicsi szintre csökkent a vetésterület, ami az idén bő 21 ezer hektár lesz csak. A zöldborsónál hasonló a helyzet, a 13 ezer hektárra 13 éve nem volt példa. A zöldbab vetési területe harmadára esett, alig 850 hektáron termesztjük az idén.
Kép: Az átalakuló éghajlat a kerti borsótermesztésre is kihat
Mi ennek az oka? Főként az időjárás átalakulása: a borsónál a száraz, de hideg, sokszor fagyos tavasz rontja a termés mennyiségét, így a jövedelmezőséget. Az idén kétszer is kellett öntözni a szinte porba vetett magvakat, hogy kikeljenek. Az öntözés viszont nagyon megdobja a költségeket.
Hasonló a helyzet a csemegekukoricánál: itt a nyári és az ősz elejei aszály, hőstressz miatt az elengedhetetlen öntözés sem biztosít elegendő termést, hozamot. A babnál hasonló a helyzet.
A szabadföldi zöldségek termesztése egyre nehézkesebb, pedig a területek 90 százalékát öntözik.
Nem jöttek jó hírek – a mostani esőzések és felmelegedés ezen segíthet végre – más tavaszi vetésű növényekről sem. A kukorica, napraforgó sorol már, de vontatott volt a növekedésük. A cukorrépa, melyet az idén 12-13 ezer hektáron vetettek el, a tervek szerint szintén megszenvedi az előbbieket, s itt a rovarkártétel is jelentős lehet már. A szója, melyet 70 ezer hektárra becsülnek, az idén még nem kelt ki, a vetésével kivártak a talaj igazi felmelegedéséig a gazdálkodók. Hasonló a helyzet a paradicsom, paprika vetésével, míg a vöröshagyma már a földben van. A zöldségfélék tervezett vetésterülete az idén összesen 43 ezer hektár körül alakulhat.
