Halál a magyar iparra!

A hazai nagyvállalatok döntő többségben a KGST-piacokra termeltek, melyek összeomlása után a termékek már nem találtak vevőre. A piacgazdaságra való áttérés egyúttal feltételezte az állami tulajdon lebontását is. A piacukat vesztő nagyvállalatok összeomlása, majd az ipari szektor kétharmadát érintő privatizáció egész városok, megyék népét sodorta a munkanélküliségbe és a mély depresszióba.

Hogyan látták mindezt az ipari „zászlóshajók” vezetői? Maguk álltak a változás élére, vagy szintén áldozatai lettek a gyors átalakulásnak? Egyik legnagyobb és legsikeresebb gyáróriásunk, a Videoton például már a nyolcvanas évek végén próbálkozott a profilváltással, mobiltelefonokat és CD-ket gyártottak volna, az orosz piac összeomlása azonban keresztülhúzta számításaikat. A rendszerváltás évében 1200 dolgozójuktól váltak meg, az következő év további veszteségeket hozott, majd egy sikertelen privatizációs kísérlet után 1991-ben állami felszámolóbiztosok irányítása alá került a vállalat. Kázsmér János, a Videoton rendszerváltás-kori  vezérigazgatója húsz év elteltével a Visszajátszásban tárja fel a vállalat összeomlásának történetét.

A Lenin Kohászati Művek hasonló sorsra jutott. Borsod-Abaúj-Zemplén megye egykori legnagyobb munkaadóját 1991-ben privatizálták, az ezredfordulóra csődbe ment, s többszörös tulajdonosváltás után most úgy tűnik, végleg megszűnik a diósgyőri kohászat. Az ottani „ipari rendszerváltásról” a durvahengermű egykori üzemvezetője, Mida István beszél a műsorban,

Arató Sándor pedig élelmiszeriparunk egykori zászlóshajója, az 1992-ben felszámolt Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat végnapjairól mesél. Hogyan látták el csirkével a moszkvai olimpiát?

S vajon miért csúszott tíz évet az Ikarus típusváltása?

Mindez kiderül az adásból.

A Visszajátszás következő adása március 23-án, hétfő este 23 óra10 perckor kezdődik az m1 műsorán.