Mi lesz veled, gyulai?

Harminc százalékkal nőttek a költségek a viharsarki húskészítménygyártónál a forint gyengélkedése miatt. A jelenleg ötszáz főt foglalkoztató cég három évvel ezelőtt esett túl az utolsó nagy megrázkódtatáson. Akkor döntött úgy a menedzsment, hogy megszüntetik a vágást, és csak az átlagosnál picit drágább, de jobb minőségű húskészítmények előállítására fognak koncentrálni. Ezzel egy időben hároméves újraszervezési tervet is kidolgoztak, amelynek lezárását a kibontakozó válság megakadályozta.

- A legnagyobb gondunk az, hogy bár a meglévő hiteleink az eszközállományhoz és a bevételhez képest sem kiugróan magasak, nem jutunk forrásokhoz a kereskedelmi bankoktól - mondja Ruck János vezérigazgató. - Így nem tudjuk finanszírozni a megnövekedett költségeket.

A húskészítménygyártás meglehetősen importigényes: a nyersanyagtól a csomagolóanyagon át a fűszerekig szinte mindent euróért kell megvásárolni vagy a szállító forintárai euróhoz kötöttek.

- A levegőn meg a vízen kívül szinte mindent euróért veszünk - magyarázza Ruck János. Hárommillió sertés van Magyarországon: a gyulai kolbászhoz felhasznált nagy súlyú sertés, illetve leselejtezett koca ennek 7-8 százaléka. Ezen a gyulaiak szinte az összes tradicionális készítmény gyártójával osztoznak. A többi termékük - így a gyulai májas is - javarészt importból készül, de a keresleti piac miatt a magyar sertés ára is nőtt. Nem kapni Magyarországon például természetes belet se. Az a kevés csomagoló és fűszergyártó cég, amelyik megmaradt, az alapanyagot külföldről szerzi be, így a forint gyengélkedése az ő áraikat is megemelte. Ugyanakkor a harminc százalékos költségnövekedésből a cég a termékek árában 6-7 százalékot tudott csak érvényesíteni. Miután a húskombinát három éve bezárta saját vágókapacitásait, felvetődik a kérdés, hogy ez jó döntés volt-e, ha most éppen az importáru drágasága miatt került bajba a cég.

- Sok vád ér minket, hogy nem vesszük meg a magyar disznót, utána meg panaszkodunk, hogy a külföldi drága - válaszol a felvetésre Ruck János. - A vágás megszüntetésekor már olyan kevés sertés volt Magyarországon, hogy nem tudtuk volna a vágókapacitásainkat gazdaságosan kihasználni. Akkor ez jó döntés volt, azóta a tavalyi évet leszámítva nyereségesen gazdálkodtunk. Hogy ma nincs elég sertés, az legkevésbé egy Gyulai Húskombinát méretű cégnek a felelőssége. Nekünk ugyanúgy nem volt pénzünk abban az időszakban, mint annak a termelői körnek, amelyik előbb-utóbb pénzhiány miatt abbahagyta a sertéstartást.

A vezérigazgató szerint van kiút, ugyanis a húskombinát termékeinek van piaca, ezért az elmúlt időszakban fokozatosan növelték a termelésüket. Ugyanakkor az erős euróért vett nyersanyagból nyolcvan százalékban belföldre termelnek, az export nagy része Angliába és Oroszországba irányul. A kilábaláshoz forgóeszközhitelre van szükség, amit a kereskedelmi bankoktól akkor kapnak meg, ha bekerülnek az élelmiszer-ipari cégekre vonatkozó garanciaprogramba. Ebben az esetben a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül az állam garanciát vállalna a hiteleik nyolcvan százalékára, így téve lehetővé, hogy újabb forgóeszközhitelhez jussanak. Mint Gyula város legnagyobb foglalkoztatója, a húskombinát kérte a fizetendő helyi adók egy részének elengedését, vagy legalább átütemezését. A menedzsment azon a helyzeten is változtatna, hogy a húskombinát a város többi vállalkozásához képest jóval magasabb vízdíjat és szennyvízdíjat fizet.