Minden állat egyéniség

Ma már szinte minden napra esik egy világnap, ezért alig figyelünk oda az ilyen eseményekre. Például megszoktuk már, hogy október első vasárnapján az állatszerető emberek házi kedvenceikkel felvonulnak a főváros utcáin, de az utóbbi időben már a média sem tudósít róla annyit, mint korábban. Pedig megemlékezés idén is lesz az Állatok Világnapján, október 4-én. A szimpátia sétálásra a gyülekező Budapesten a Bazilika mögött lesz délelőtt 9 órakor, és 10 kor indul ember és gazdája menete végig az Andrássy úton a Hősök teréig.

Az Állatok Világnapja azért október 4-én van, mert az állatok védőszentje, Assisi Szent Ferenc ezen a napon halt meg. A rendalapító Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, s már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz bennünket. Vannak, akik annyira szeretik az állatokat, hogy száműzik őket az étlapjukról, és vegetáriánusok lesznek. Ezeknek az emberek nagy példaképe Mahátma Gandhi, akinek születésnapján, október 2-án pedig a Háztáji Állatok Világnapját tartják. Gandhi ezt mondta: „Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik”.

Napjainkban is érdemes elgondolkodni e két történelmi személyiség tanításain azoknak, akik valamilyen módon állatokkal foglalkoznak. Nagy szavaknak tűnhetnek a fenti intelmek, de szeretet nélkül nem lenne szabad senkinek sem állatot vállalnia, legyen az társ-, hobbi- vagy haszonállat. Tisztában kell lenni azzal, hogy micsoda lekötöttséget, kötelezettséget jelent az, ha összekötjük életünket egy vagy több állattal. Naponta etetni, itatni, gondozni kell őket, hogy a komfortérzetük meglegyen. Ez a gazdasági haszonállatokra is vonatkozik, hiszen ettől lesznek egészségesek, ettől gyarapodnak, s termelnek optimálisan.

Ma már az iparszerű telepeken is figyelembe kell venni az állatvédelmi előírásokat, így kerülni kell például a zsúfolt tartást, és törekedni kell a természetszerű körülményekre. Ezt leginkább a biogazdálkodók tudják megvalósítani, akik legelőn tartják a marhákat, a sertéseket, a juhokat, és az udvaron engedik kapirgálni a tyúkokat. Egészen más íze van az így termelt húsnak, tojásnak. Ezt nem csak azok mondják, akik megtapasztalták, hiszen a legújabb kutatások szerint az iparszerű, stresszes állattartás a hús minőségére is komoly hatással van.

Az ökológiai gazdálkodásban különös jelentőséget tulajdonítanak az állatok személyiségének, személyes fejlődésének. Ez első hallásra talán meglepőnek tűnő kijelentés, de egy sertés, egy baromfi vagy bármely állat is önálló egyéniség. Ha egy ketrecben kell vegetálnia, semmi esélye a kibontakozásra. Ebben a lehetetlen helyzetben hatalmába keríti a szorongás, a stressz, és néha kialakulhat benne a környezetével szembeni agresszió is. Szervezetében ilyenkor felhalmozódnak a negatív energiák, amelyek a levágás után sem illannak el, hanem a húson, tojáson, tejen keresztül hatnak az emberre is. Egyes kutatók méréseik alapján azt állítják, hogy a szabadon tartott, boldog tyúkok által termelt tojások kétszer annyi bioenergiát juttatnak a szervezetünkbe, mint az iparszerű tartásból származó tojások.

 Kattintson bármelyik fotóra éa megnyílik a képgalériánk!