Harmonikás harmónia

Amikor Demeniv Igor kisiskolás korában elkezdett harmonikázni, álmában sem gondolta, hogy egyszer majd lesznek érdeklődők a különleges hangszer titkai iránt, s tanítványai a köztársasági elnöknek muzsikálnak. A 45 éves ukrán zenetanárt nyolc éve hívta meg a tatabányai Erkel Ferenc Zeneiskola a harmonika tanszékre oktatónak.

– Nem tudtam magyarul, semmi kötődésem nem volt az országhoz, de örömmel mondtam igent – meséli a tanár, akinek felesége és fia is harmonikás. – Az érdekes instrumentum újra kedvelt lett, egyre több gyerek választja. Egy hatéves tanítványom, aki még csak tavaly szeptemberben kezdte az iskolát, hamarosan országos versenyre megy. Sok hasonló tehetségpróbát rendeznek a harmonikásoknak, ez is a hangszer népszerűségét jelzi.

A legtöbb embernek a sramli és a francia sanzon jut eszébe, ha meghallja a harmonikaszót vagy a virtuóz Tabányi Mihály, aki a kis falvakba is elvitte slágereit. Pedig a hangszer közkedvelt az orosz, az olasz, a cseh és a német népzenében is. Több kortárs zeneszerző kifejezetten a harmonikára írja darabjait. A jobb versenypéldányokért kétmillió forintot is elkérhetnek, az egyszerűbbek pedig harminc-negyvenezer forintba kerülnek.

– Diákjaim tavaly megnyerték az Alba Regia Kamarazene-fesztivált, ahol Szabadi Vilmos zsűrielnökként felfigyelt rájuk – mondja a zenetanár. – Különben ma Magyarországról csak két harmonikás vesz részt világversenyeken, Szabó Ádám és a fiam, Demeniv Mihály, aki az idén érettségizik, ősztől pedig a Zeneakadémia harmonika tanszakán tanul tovább. Viszont az októberi kínai világversenyen nem lesz magyar résztvevő, mert túlságosan drága az utazás, képtelenség rá szponzorokat találni.

Demeniv Igor gyakran játszik duót a feleségével, néha a fiuk is bekapcsolódik a közös zenélésbe. Ám a panellakásban tartott magánkoncerteknek nem mindenki örül – a vékony falak miatt.