Ami emberi a denevérben

– Meglepő a témaválasztása.
– Ezek aktuális társadalmi problémák. A gazdasági fejlődést irányító elit az emberekből ideális fogyasztót igyekszik nevelni.
– Miért baj ez?
– Mert az eredmény egy elmagányosodott, manipulálható embertömeg lesz. A tévéreklámokon felnövő konzumidióták nemzedéke.
– Hogy jön ez az agykutatáshoz?
– Az evolúció számos hasonlóságot mutat különböző társadalom-fejlődési tendenciákkal. Ezek persze durva analógiák, hiszen a biológiai evolúció genetikai, míg a társadalmi fejlődés kulturális alapozású. A biológiai egyedfejlődés több százmillió évre nyúlik vissza, az emberi társadalomé ennek töredékére.
– Azt hittem, hogy a szociáldarwinizmus már rég kiment a divatból.
– Amikor szociáldarwinizmussal vádolnak, akkor József Attilát szoktam idézni: „por és istenpor vagyunk”, vagyis az ember nem csak anyagi létező. A lélek, a kreativitás, a szabad akarat különböztet meg bennünket az ösztönlényektől. Ezért kéne az iskolában a készségekre, a művészetre fektetni a hangsúlyt.
– A Mindentudás Egyetemén a marihuána hatásaival foglalkozó előadását azzal támadták, hogy társadalom- és lélektudományi következtetéseket csempészett a természettudományi megfigyelések közé.
– Egy dekát sem vittem bele. Csak a száraz tényekre hagyatkoztam, végtére is munkatársaimmal a kannabisz hatásmechanizmusát kutatjuk. No meg az agy által termelt kannabiszszerű molekulák szerepét próbáljuk tisztázni a normális agyműködésben, illetve részvételüket az olyan agyi megbetegedésekben, mint a szorongás vagy az epilepszia.
– Szemére vetették, hogy az állatkísérletek eredményeit egy az egyben alkalmazza az emberre.
– Ezek, való igaz, nem minden esetben vihetők át egy az egyben. De amit mi átviszünk, az átvihető.
– Ellenfelei szerint azért keveri az almát a körtével, mert zsigerből ellenzi a marihuána fogyasztását.
– Ellenzem. Remélem, nálunk nem legalizálják. A legfrissebb kutatási adatok egyértelműen cáfolják a korábbiakat, ma már tudjuk, hogy kialakul a függőség. Számos társadalmi következményt még nem lehet felmérni, azokban az országokban sem, ahol már régen legalizálták.
– Mikre gondol?
– A rendszeres füvezőkre jellemző céltalanságra, a kiüresedettségre.
– És mire jutott az emberi önzés okait illetően?
– Azt elemeztem, mitől is függ egy közösségen belül, hogy a kiválasztódás az önző viselkedésre hajlamosító géneket részesíti-e előnyben, vagy az önzetleneket. A biológia megtanított arra: az evolúció irányát az szabja meg, hogy a közösség nagyobb vagy kisebb-e annál, amit az emberi agy még kezelni tud. Ha a közösség mérete nagyobb ennél, akkor az önzés irányába mozdul el az adott közösség. Ha kisebb a csoport, akkor az önzetlenség felé.
– Hát ez eléggé kínaiul hangzik.
– Pedig nem bonyolult. Amíg az agy képes átlátni az emberi viszonyokat, addig az önzetlen viselkedést támogatja. Ez átlagosan 40-50 főt jelent az emberek többségénél.
– Ezért van az, hogy egy kis közösségben sikeresebb az együttműködés, mint egy nagyvárosban?
– Igen. És ez így van a vérszívó denevérek és az emberek között is.
– Az információs világhálón viszont kapcsolatba kerülünk boldog-boldogtalannal.
– Az információrobbanás és a globalizáció mindenekelőtt az agyra fejt ki jelentős alkalmazkodási nyomást.
– Ennek köszönhető, hogy nálunk is annyi neurotikus, depressziós ember van?
– Minden bizonnyal, bár ezek a betegségek genetikailag is öröklődnek. De az agy keresi a menekülési útvonalakat.
– Hogyan lehet elmenekülni?
– Például úgy, hogy kiköltözünk a nagyvárosból, kidobjuk a tévét. Legtöbbször azonban maradnak a szorongás ellen a pótszerek, az alkohol, a drog, a fogyasztási őrület.
– Igaz, hogy egy gyógyszergyárral közös kísérleteket folytatnak az epilepszia, az Alzheimer-kór, a skizofrénia hatásainak enyhítésére alkalmas szorongásgátló kifejlesztésére?
– A Kísérleti Orvostudományi Intézetben sikerült azokat a neuronhálózati mechanizmusokat feltárnunk, amelyek a szorongásban kulcsszerepet játszanak. Rájöttünk, hogy a kannabinoidok, tehát az agy által termelt marihuánaszerű anyag érzékelő fehérjéi pontosan azokon a sejteken helyezkednek el, amelyeknek kulcsszerepe van a szorongásban. A gyárral együttműködve elkezdtük a gyógyszermolekulák fejlesztését.
– Füves cigit fog felírni az orvos?
– Szó sincs róla, hiszen az az agy egészére hatna, és rengeteg mellékhatása lenne. A gyógyszer csak minimális mennyiségben, és az agy egy bizonyos pontján fogja a nagyon szelektíven felszabaduló belső kannabinoidok szintjét megemelni.
– Kipróbált már kábítószert?
– Egyszer alkohol mellett, elszívtam egy marihuánás cigarettát.
– És milyen volt?
– Borzasztóan rosszul esett.