Áldást adó jobb kéz

Ön a Szent Jobb őre. Mit jelent ez a tisztség, és milyen feladatokkal jár? 

– A Szent Jobb őre tisztség a Szent István-bazilika plébánosi hivatalával kapcsolódik össze, a kettőt együtt kaptam meg 2021-ben. A Szent Jobb ereklyét a Szent István-bazilikában őrizzük. Szigorú rendje van annak, hogy az ereklyével egyáltalán mit lehet tenni. Sokszoros védelem alatt áll a templomban, de amikor kikerül a helyéről, oda kell figyelnünk egy másfajta őrzési protokollra. Augusztus 20-án a nyilvánosság elé helyezzük ki, és körmenetre visszük. Én felelek a Szent Jobbért, de fizikailag nem én teszem át egyik helyről a másikra. Bár volt egy kivételes eset: amikor Ferenc pápa hazánkban járt, akkor én adhattam a kezébe, és ő tiszteletét fejezte ki az ereklyének. A belső ereklyetartóból nem vehető ki az ereklye, a Szentatyának is ezzel együtt adtam át. 

Tisztségének szimbolikus jelentősége is van? 

– Mindenképpen, mert maga a Szent Jobb nem csupán egy tárgy, hanem mélyebb, lelki jelentőséggel is bír – csakúgy, mint minden más szenthez kötődő ereklye. A katolikus hit szerint a szentek nem szűntek meg létezni azzal, hogy a földi életüket befejezték. Hisszük, hogy az ereklyéjükön keresztül is kapcsolatban vagyunk velük, és ők az Istennél közbenjárnak értünk. Szent István az egész magyarság ügyében is közbenjár, mint a magyar történelem és az egyház szentként tisztelt, meghatározó alakja. 

Szent István ereklyéi közül több is fennmaradt. A legnagyobb tisztelete a Szent Jobbnak van? 

– Igen, úgy gondolom, hogy a Szent Jobb a legismertebb és a leginkább tisztelt. Szent István halála után Szent Lászlóig nehezebb időszakot élt meg az ország. Nem volt egyértelmű mindannak a folytatása, amit Szent István kialakított. Félve attól, hogy a király holttestével valami történik, a testét áthelyezték a szarkofágból. Ennek során távolították el a jobb karját, és tették el külön ereklyeként. Ebből arra következtethetünk, már akkor jelentősége volt annak, hogy különválasszák azt a testrészét, amellyel – a szimbolika szerint – a király irányította az országot. Mercurius apát, aki jelen volt az eseményen, a saját birtokára vitte a Szent Jobbot, majd Szent László idején helyezték a szentjobbi apátságba. Később elkerült Magyarországról, de Mária Terézia visszahozatta. 

A Szent Koronához hasonlóan a Szent Jobb története is kalandos. Az újkori történetéből mit érdemes kiemelni? 

– A Szent Jobb tisztelete a XIX. század végén kapcsolódott össze a körmenettel. A bazilikát 1905-ben szentelték fel Szent István tiszteletére, és az 1970-es évekig nem a bazilikában, hanem a Budai Várban őrizték az ereklyét. Amikor a trianoni döntés után nehéz lélektani helyzetben élt a magyarság, akkor különösen is odafordultak azokhoz a kapaszkodókhoz, amelyek a magyar öntudatot meg tudták tartani a történelem folyamán. Amikor a II. világháború idején Magyarországra érkezett a front, kimenekítették nyugatra, attól félve, hogy baja esik vagy eltűnik. 1945-ben visszahozták az amerikai hadsereg fennhatósága alatt álló területről, és kalandos úton ­augusztus 20. reggelén érkezett vissza Magyarországra, hogy meg lehessen tartani a körmenetet. A nagy kárt szenvedett Budapestnek sokat jelentett a Szent Jobb visszatérése, és a lelki újraindulás egyik fontos állomásává vált a körmenet. Mindszenty József bíboros 1948-as letartóztatása után egészen 1989-ig, a pártállami időszakban nem lehetett megtartani a körmenetet. Mint látszik, a Szent Jobbnak azok is nagy jelentőséget tulajdonítottak, akik nem értettek vele egyet, és inkább betiltották az ünnepi alkalmat. Augusztus 20-a a szocialista időszakban is fontos ünnep volt, csak más tartalommal, mint ma. Ezért is könnyű volt a körmenetet visszahozni, ismét az eredeti üzenettel megtölteni az ünnepet. 

Augusztus 20-án a fővárosban és országszerte mindig rengeteg eseményt rendeznek. Hol van a helye ebben a nagy forgatagban a körmenetnek? 

– Azok a hívő közösségek, amelyek általában a templomban jönnek össze imádkozni, egyes kiemelkedő alkalmakkor a templomon kívül tartott körmenetekkel jelenítik meg a körülöttük élő társadalom számára mindazt, ami számukra fontos a hitükben. Szent István jelentősége túlmegy ezen, mert ő nem csupán a katolikus egyház szentje, hanem államalapító király, és ilyen értelemben az egész magyarság számára komoly jelentősége van a tetteinek, és annak az értékrendnek, amit ő képviselt. Meghatározó szerepe volt abban, hogy ma is létezik a magyarság itt, Európában. Az ő munkája tehát olyan általános társadalmi jelentőséggel is rendelkezik, ami túlmutat a katolikus hitünkön. ­Augusztus 20-án összekapcsolódik, hogy a katolikus egyház egy szentet ünnepel, a nemzet pedig az országalapító királyára emlékezik, akinek örökségét visszük tovább. 

Mi ez a Szent István-i örökség, és miben áll az uralkodásának a jelentősége? 

– Szent István személyéhez hozzátartozott a keresztény hit megélése, és ezért az egész magyarság felé hiteles tudott lenni már a saját korában is az általa hozott döntésekben. A kereszténység által úgy tudunk az európai népekhez kapcsolódni, hogy megőrizzük a magyarságunk identitását. A katolikus hit nem vesz el semmit egy nép önazonosságából, hanem segít azt kibontakoztatni. Szent István államot szervezett, és megszilárdította a kapcsolatot a környező népekkel. Kulturális értelemben is elhelyezte Európa térképén Magyarországot, tehát példát mutat nekünk ma is, hogy őrizzük meg az önazonosságunkat, miközben bekapcsolódunk az európai népek családjába. Persze ma más történelmi korban élünk, és a technikai fejlődés is újabb lehetőségeket ad az életünknek, ugyanakkor ma is vannak olyan alapvető dolgok, amelyek kevéssé változnak: ilyen például az, hogy hol élünk, és kik vesznek körül bennünket. Azt is látjuk, hogy egy-egy nép tulajdonságai sem változnak meg rövid idő alatt. 

A Szent Jobb mit üzen a mai magyarságnak és a kereszténységnek? 

– A Szent Jobb kifejezi, hogy magyarok és keresztények vagyunk. A jobb kéz szokott áldást adni, még a családban is előfordulhat, hogy a családfő áldást ad az esti ima végén. Ilyen értelemben az uralkodó az egész népére kérhet áldást Istentől. Az áldás tehát azt jelenti, hogy valami jót kívánunk, kérjük az Istentől, hogy segítse a családunkat, a népünket. Mindez ma is aktuális, a jelenben is megtörténik, nem csak ezer évvel ezelőtt. 

A Szent István-bazilika az esztergomit követve az ország második legnagyobb temploma. Az ünnep előtt aratókoszorút is elhelyeznek a bazilikában. Mi ennek az üzenete? 

– Magyarországon a mai napig meghatározó jelentőségű a mezőgazdaság, a társadalom nagy része korábban pedig ebből élt meg. Ez mára megváltozott, de a földművelés ma is nagyon fontos számunkra. Aki a földdel dolgozik, folyamatosan ki van téve bizonytalansági tényezőknek. Az egyházban hagyomány, hogy imádkozunk a jó termésért és azért, hogy ne tegyék tönkre azt a káros természeti jelenségek. Az aratókoszorú azt az örömöt jelképezi, hogy a termés megtermett és learattuk, ezáltal a következő évre is lesz búza a kenyerünkhöz. Megköszönjük tehát Istennek, hogy lesz mit ennünk. Az aratókoszorú nagyon szép és hosszú ideig tartó munkája az elkészítőjének, és jelzi azt, hogy az ember a szalmaszálakból esztétikailag is tud szépet alkotni. 

A kenyérnek van szakrális üzenete is. 

– Igen, és az augusztus 20-i ünnepi szertartáson megáldjuk a kenyeret. A kenyér meghatározó, alapvető élelmiszerünk, de fontos az is, hogy hitünk szerint Jézus Krisztus a kenyeret változtatja át a testévé, a bort pedig a vérévé. 

Az ünnepeinknek megvannak a maguk szokásai. Hogyan ünnepeljünk augusztus 20-án? 

– Az ünnepnapon szokás szerint délután 5 órakor kezdődik a szentmise és a körmenet a bazilika előtti téren, mindenkit szeretettel várunk, de a beléptetés miatt érdemes korábban érkezni. Augusztus 20. sajátosan magyar, ugyanakkor keresztény ünnep is egyben. Fontos, hogy tudjunk örülni, és büszkék lenni arra, hogy magyarnak születtünk. Ez számomra azt jelenti, hogy magyar az anyanyelvem, ezen a földön élek, és a magyar történelmet tekinthetem sajátomnak. Szent István nem másokkal szemben, hanem a saját értékeinket kibontakoztatva mutatta meg nekünk, hogy a világnak ezen a részén van a mi otthonunk. Fontos, hogy erre tudjunk értékként tekinteni, és ezt továbbadjuk a következő generációknak.