Pét, a szent tehén

Ekkora összegű, magánkézben lévő cég még nem igen kapott Magyarországon állami garanciát. A kormányzat azzal indokolta 24 milliárd forintról szóló döntését, hogy a hazai mezőgazdaság számára stratégiai jelentőségű a péti Nitrogénművek Zrt. Valóban, ma már csak ez az egy műtrágyagyár működik.

De akinek jó az emlékezete, az emlékezhet arra is, hogy nem mindig volt ez így. De ne nosztalgiázzunk! Azt viszont nem szabad feledni, hogy a Bige László mostani főtulajdonos ellenőrzése alá került hajdanán az egész honi műtrágyagyártás. És nem ez a mostani az első állami mentőöv, mellyel kisegítették a bajból.

Még hazánk uniós tagsága előtt évekig élvezte a Bige-csoport a hazai jogszabályalkotók bizalmát: a műtrágyák importjára pótvámot, illetéket vetettek ki, mondván az olcsó ukrán, román és orosz pétisó megölné a hazai gyártót. Oly mértékben sikerült védeni a honi ipart, hogy az szinte monopolhelyzetbe került. Hogyhogy nem még az osztrák áraknál is magasabb magyar műtrágyaárak alakultak ki. Magyarán a mezőgazdasági termelők itták meg a levét a műtrágyaipar védelmének. Sok tízmilliárd forinttal drágábban vásárolták évekig a termelésükhöz nélkülözhetetlen kemikáliát. S hiába kérlelték, vitáztak a magyar kormány vezetőivel az agrár-érdekképviseletek, az import adminisztratív korlátozása fennmaradt.

Nos, most ez az iparág került ismét (vagy inkább először?) veszélybe, s tegyük hozzá, egyáltalán nem a világgazdasági válság miatt. Bigéék hónapok óta bajban voltak, s már novemberben leállította a péti termelést, s próbált akciós árakon - a tavaly és idén drágán vett földgázból csak nagyon drága műtrágyát volt képes előállítani - megszabadulni készletétől. Nem igazán sikerült azonban akkora bevételre szert tenni, hogy abból fizethesse számláit. Nem véletlen, hogy a gázszolgáltatók elzárták péti csapokat. A gyár decemberben akart ismét indulni, de nem volt képes erre.

Már hetek óta tudta a szakma, hogy Pétet meg akarja menteni a kormány. A Pápai Hús Zrt. ügyében is így döntött, s vélhetően most ennek farvizén beevezett Pét is. Csakhogy Pápának 4-5 milliárdos garancia kellett, Bigéék viszont 24 milliárdot kapnak. Nagy kérdés viszont, hogy a kabinet mit tud kezdeni a cég zavaros tulajdoni viszonnyal, és mérlegével. De mint Gráf József beszámolt róla, a kormányt ez nem izgatta túlságosan. A mosta meglévő 14 milliárdnyi hitelre éppúgy állami garanciát vállalt, mint egy újabb 10 milliárd forintnyi állami forrásra.

Már csak azért is, mert a kormánynak elég biztosíték, hogy a Nitrogénművek részvényeinek 76 százalékát letétbe helyezik, és ha a hitelt nem fizetik, akkor a cég 1 forintért a Nemzeti Vagyonkezelőé lesz. Ezért mindegy egyelőre, hogy ki is a valódi tulajdonosa Pétnek, ugyanis Bige részesedését perben támadta meg Rozsnyói György, aki állítja, opciós szerződés alapján övé a vállalat fele. Az az eddig tisztázatlan felvetés sem tántorította el a kabinetet a segítéstől, hogy állítólag 10 milliárd veszteség helyett nyereséget mutatott ki a Nitrogénművek. A mérleget most vizsgálják szakértők, a munkának nincs vége, de Gráf szerint nincs idő várni, mert tavaszra műtrágya kell a földekre. A kabinet döntése, az állami segítségnyújtás nem a tulajdonosnak szól, hanem a gyárnak, a gépsoroknak - szögezte le a miniszter.