Visszatért a költő

Megvalósult az álom! Székely Gábor régóta szeretné elérni, hogy a mintegy hatezer darabot számláló, kunszentmiklósi lakásában elhelyezett Petőfi-relikviagyűjteménye állandó bemutatóhelyre kerüljön és bárki számára látogatható legyen. A Felső-Kiskunságban több városnak is felajánlotta értékes anyagát, de ilyen-olyan okokból sehol nem tartottak rá igényt. A témával lapunkban is foglalkoztunk, s riportunkban elsőként közölhettük, hogy a költő – képletesen szólva – majd’ kétszáz év után hazatérhet szülei hajdani otthonába, azaz a Székely-féle kollekció nagy része a Petrovicsék egykori telkére épült házba költözhet. 

Székely Gábor idén májusban megvásárolta az ingatlant, elképzeléseit pedig felkarolta a szabadszállási Kultúrkapocs Egyesület. Bajusz Gábor alelnök vállalta az együttműködést, és hozzáláttak a felújítási munkálatokhoz, az emlékház koncepciójának elkészítéséhez. Már akkor megígérték, az ősz elején kinyitják a kapukat. Ebben sokan kételkedtek, de akik ismerik a gyűjtemény tulajdonosát, biztosak lehettek abban: lelkesedése, elszántsága, konoksága garancia arra, hogy betartja a szavát. Ez így is történt: a civil kezdeményezés megannyi önkéntes szorgos és lelkes munkájával öt hónap alatt látványos eredményt ért el. Állami vagy önkormányzati támogatást nem kaptak, viszont számíthattak a helyi lokálpatriótákra, valamint az ország más településein, sőt külföldön élő Petőfi-barátok adományaira, biztatására. 

Az első múzeumi sétát október első szombatján meg is tartották. A verőfényes őszi napon szép számú közönség gyűlt össze, akik színvonalas műsort láthattak, mielőtt végigjárták az épület gyönyörűen felújított szobáit. A tárlókban és a falakon tematikus elrendezésben sorakoznak a tárgyak, könyvek, plakátok, festmények, szobrok, kisplasztikák és még annyi minden más, ami Petőfi emlékét idézi. Külön szobában látható az 1989-es bar­guzini expedíciót bemutató kiállítási anyag. 

– Itt valóban elmondható: együtt van a múlt, a jelen és a jövő, Petőfi jelen volt, jelen van és jelen lesz Szabadszálláson – hangsúlyozta beszédében Székelyné Kőrösi Ilona kecskeméti főmuzeológus, történész, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnöke. – Művei és a kultusz tárgyai nemcsak tanítanak és gyönyörködtetnek, de összekötő kapcsot is jelentenek, közösséget építenek, identitást teremtenek azáltal, hogy Petőfi neve összeforr Szabadszállás nevével is. Vitathatatlan, hogy az ifjú Petőfi 16 éves koráig ide érkezett haza, itt várta a család, az otthon. És minden bizonnyal nemcsak kenyeret és a tűzhely melegét, hanem szellemi útravalót is kapott ettől a környezettől. 

Különös, hogy Szabadszálláson még soha senkinek nem jutott eszébe, hogy a nevezetes família egykori lakóhelyén emlékhelyet alakítson ki, mindössze egy emlékmű épült 1948-ban, ahol azóta is koszorúznak a helyiek március 15-én. Holott ebben a városban élt Petrovics István és családja 1818 és 1841 között, korabeli szemtanúk elmondása szerint itt született Petőfi Sándor, ez volt gyermekkorának igazi helyszíne. Házukat az 1838-as dunai árvíz elpusztította, mindent elveszítettek, s 1841-ben Dunavecsére költöztek. A portán az 1970-es években családi ház épült. Székely Gábor a felújítási munkák során azonosította az eredeti hajlék alapjait, melynek kövei a Pál-völgy-kőbarlang környékéről származnak. A későbbiekben az udvaron terméskövekből térdig érő építményt emelnek, ami pódiumként szolgálhat a szabadtéri rendezvényekhez. A kertben elültették a székelykeresztúri Petőfi-körtefa hajtását, ami növekedésnek indult. Oszlopra helyezett gólyafészek is várja jövő tavasszal a lakóját. 

Székely Gábor lapunknak további terveiről is beszélt. Az épület felújítandó részében József Attila lesz a főszereplő, akinek édesanyja, Pőcze Borbála szabadszállási volt. A helytörténet is jegyzi, hogy a költő nővéreivel együtt sokat időzött a településen. Továbbá megismerhetjük majd a szintén helyi kötődésű Szász Károly református lelkész, Rozsnyai Mátyás gyógyszerész, Rozsnyai Kálmán színész-irodalmár, Rozsnyai Pál 1848/49-es huszár, valamint Dóry József nótaénekes és Tóth Sándor helytörténész életművét, akinek ugyancsak szívügye volt egy szabadszállási Petőfi-múzeum létesítése. Az egykori, mintegy 50 négyzetméteres istálló hasznosítása később történik meg. Az egy légterű helyiségben a magyar történelem kiemelkedő eseményeit (és szabadszállási vonatkozásait) képekben és tárgyakban tekintheti majd meg a közönség. 

A 78 esztendős Petőfi-rajongó végezetül mosolyogva megjegyezte: „Szerintem jobban teszem, hogy ezzel az emlékházzal foglalatoskodom, mintsem egy nyugdíjas­otthonban morzsolgassam a napjaimat.”