Most éri el a válság a lakosságot

A nehéz helyzet okai világosak és elkerülhetetlenek: a globális gazdasági válság egyik következménye, hogy világszerte csökken a kereslet a tartós fogyasztási javak (elektronikai termékek, háztartási gépek, autók stb.) iránt, emiatt a gyártók kénytelenek termelésüket visszafogni. A vg.hu szerint ennek az lesz a következménye, hogy stagnálnak, sőt csökkennek a munkabérek, rosszabb esetben sűrűsödnek az elbocsátások.

A folyamat alól Magyarország sem tudja kihúzni magát, hiszen az elmúlt két évtizedben meghatározóvá váltak a gazdaságban a multinacionális vállalatok, amelyek most maguk is válságba kerültek. A reálbérek visszaesése és a több munkanélküli a válság okozta sokkhatással karöltve viszont előbb-utóbb a fogyasztást is visszaveti, ami a cégek teljesítményének csökkenésével, valamint a kivitel visszaesésével együtt gazdasági recesszióhoz vezet – teszik hozzá az elemzők.

A szakértők szerint hazánk külön tragédiája, hogy a krízis olyan helyzetben robbant ki, amikor az állam nem képes költekezésének fokozásával tompítani a negatív hatásokat. A magyar állam ugyanis vészesen kiköltekezte magát az elmúlt nyolc évben, szinte belefullad az adósságaiba, amiket csökkentenie kell, különben az országtól nem csupán a nemzetközi intézmények, de a külföldi befektetők is elfordulnak. Hogy a gazdaság válsága mennyire lesz mély, egyelőre találgatás tárgya. A derűlátók szerint megúszhatjuk 0,5–1 százalék körüli visszaeséssel, a borúlátóbbak szerint viszont 3–4 százalékos teljesítménycsökkenés is elképzelhető.

Öröm az ürömben, hogy a válságnak két, egyértelműen pozitív hatása is van/lesz. Az egyik közvetett: a krízis rákényszerítette az államot, hogy racionálisabban gazdálkodjon. A másik közvetlen: a krízis miatt csökken a fogyasztás, ez pedig mérsékli az árak emelkedésének ütemét, vagyis az inflációt.