Csődrekord: százból öt cég bedőlhet

A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2009 első negyedévben közel 25 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma 2008 hasonló időszakához képest. Ugyanakkor a Coface szerint a nemfizetés szempontjából a legrosszabb időszak még csak most lesz érezhető. A válság hatásának és végének megállapításához legalább egy évre van szükség, vagyis a mostani krízis következményei csak 2009 végére válnak láthatóvá. Emellett a Coface azt tapasztalta, hogy Magyarországon a fizetési morál egyre mélyebbre süllyed.

A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, az építőipar, az autóipar bizonyos területei – például az autóipari beszállítás, az autókereskedelem, valamint a szórakoztatóelektronika és a logisztika; ezen belül is a fuvarozás. Igazából viszonylag biztonságos helyzetben az energiaipar és a telekommunikációs szektor van derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

Továbbra is rendkívül alacsony az „igazi csődeljárásoknak” a száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. A csődvédelem hatékony eszköz lehetne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, és számuk az elmúlt években alig haladja meg a néhány tucatot. 2009 első három hónapjában sajnálatos módon csak 11 ilyen eljárás indult Magyarországon.  A cégek száma, már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott módon szűntek meg a cégek Magyarországon. Ennek az oka sajnos még mindig nem a gazdaság élénkülése.

Nincs jelentős változás a magyar a vállalkozások helyzetében, állítja Dercze. A magyar vállalkozások továbbra is alultőkésítettek, és ez a mostani hitelszűkében finanszírozási problémákkal is jár. Jelentős probléma, hogy a magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németország a legnagyobb felvevőpiaca a magyar termékeknek, ahol szintén érezhető a gazdasági lassulás így csökken a magyar termékek iránti kereslet. Ugyanakkor további problémákat okoz az autógyárak leállása vagy kapacitáscsökkentése, amely a magyar autóipari beszállítóknál is hasonló hatást okozott. De az építőipar sincs rózsás helyzetben, ahol jelentős csökkentek az állami beruházások és az amúgy is túlzsúfolt szektort már évek óta kínozza a körbetartozás ez még jobban nehezíteni fogja a válságban lévő a vállalatok sorsát és a cégek fizetőképessége csak még jobban romlani fog.

Dercze úgy véli, hogy ebben a helyzetben a túlélés érdekében a magyar vállalkozásoknak muszáj annyira leszorítani költségeiket, amennyire az lehetséges. A vevőkockázatra is nagyobb gondot kell fordítani, állítja Dercze. Mivel a vevők igencsak elhúzzák a fizetést a szállítók irányába, ezért a céginformáció-vásárlás, és a hatékony kinnlevőség-kezelés életbevágóan fontos ilyen helyzetekben.

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24%-át kereskedelmi vállalkozások, további 17%-át építőipari cégek ellen indították az év első három hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások vannak nagy számban.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több, mint 40%-át). Budapesten az eljárások 31,88%-át, Pest megyében, pedig 9,98%-át indították.