Átjáró a Jeges-tengeren

A műholdas mérések kezdete, azaz mintegy harminc év óta még soha nem volt ilyen kicsi a sarki jégtakaró – jelentette az Európai Űrügynökség, az ESA. (Minthogy az északi sarkvidék bolygónk legnehezebben megközelíthető területeinek egyike, alig tudunk róla valamit a műholdak színre lépése előtti időszakból. De arról, hogy valaha is járható lett volna, történelmi források sem tanúskodnak.) A részletes jelentésből kitetszik, hogy idén szeptemberre mintegy hárommillió négyzetkilométerre csökkent a jéggel borított terület az Arktiszon. Az idei olvadás üteme különösen nagyarányú: kerek egymillió négyzetkilométerrel kisebb kiterjedésű most a jég a tavalyi, illetve a tavalyelőtti minimumokhoz képest. (Az északi-sarki jégmező egyébként mindig szeptemberben a legsoványabb és rendszerint márciusban hízik a legkövérebbre.)
Az Északi-sarkvidéken csaknem kétszer olyan gyorsan megy végbe a globális fölmelegedés, mint bolygónk más területein – állítják szinte egyöntetűen a kutatók. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a világos felületű, a hőt jól visszaverő jégtakaró helyét – az olvadás következtében – egyre inkább a sötét óceáni felszín veszi át, amely viszont már elnyeli a nap hőjét, így a folyamat még inkább fölgyorsul. Nem véletlen, hogy újradátumozták az északi-sarkvidéki jég teljes eltűnésének idejét; az eredeti 2070 helyett már 2040-re valószínűsítik a bekövetkezését.