Édenkert az óceánban

Kiribati harminchárom korallszigetből álló köztársaság, melyek közül huszonegy lakott. Bennszülött mikronézek és polinézek az állam polgárai, akik többségükben keresztények (főleg katolikusok); az európaiak aránya mindössze 0,2 százalék. Az itt élők számára elsősorban a hagyományos halászat és az idegenforgalom adja a fő megélhetést, de sokan a külföldön dolgozó hozzátartozóik hazautalt jövedelméből tartják el magukat, mivel igen nagy arányú a munkanélküliség.
A szerény anyagi lehetőségekért az édeni természeti környezet nyújt kárpótlást az itt élőknek. A szigetek, valamint a korallzátonyok madárvilága egyedülálló a világon és szinte érintetlen. Jellemző, hogy 2000 óta 120 korall- és több mint 500 halfajt azonosítottak az itt kutató tengerbiológusok, amelyek között több teljesen ismeretlen is akadt. A szigetek számos költöző, illetve vonuló madár számára nyújtanak fészkelő- vagy pihenőhelyet. A korallszigetek alkotta tengeri édenkertben különösen nagy számban és változatosságban élnek halak és teknősök.
Éppen időben szerveződött meg a tengeri nemzeti park, hiszen még bőven van mit védeni, megőrizni. A védettség mindenekelőtt a kereskedelmi halászat betiltását jelenti, ami egyre fenyegetőbb méreteket ölt a térségben. A park fenntartási költségeiben is ez a legnagyobb tétel: érvényt szerezni a tiltásnak, állandó ellenőrzés alatt tartani a védett területet. Ebben ausztrál, amerikai és új-zélandi segítséget kap a kiribati kormány: őrhajókat bocsátanak rendelkezésére, illetve elvégzik a térség légi ellenőrzését. A bennszülöttek számára azonban változatlanul engedélyezett a hagyományos halászat.