Csúszós jég
Mesés képek lepték el a közösségi médiát a befagyott Balatonról. A tó körüli turizmus még mindig többségében a nyári hónapokhoz kötődik, így sok vendéglátóipari létesítmény örül a megnövekedett érdeklődésnek. Szakemberek azonban figyelmeztetnek, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a szelfiturizmus veszélyeit.
Kép: Az elmúlt időszakban számosan látogattak ki a Balaton jegére fényképezni vagy csúszkálni, korcsolyázni, Fotó: Kállai Márton, Forrás: Szabad Föld
Az elmúlt napokban a befagyott Balaton látványa valódi közösségimédia-jelenséggé vált: a tó jeges felszíne több ezer látogatót és még több szelfit vonzott a térségbe. A Balatoni Turizmus Szövetség szerint a szelfiturizmus az elmúlt években erősödött, mert az emberek tudatosan keresik azokat a fotogén helyszíneket, ahol különleges, megosztható élményeket örökíthetnek meg. A Balaton téli varázsa jelenleg ingyen hoz ezért értékes reklámot a régiónak. A látogatók nagy része rövid, két-három órás kirándulásra érkezik, amelyből a helyi szolgáltatások, éttermek, kávézók profitálnak. Jellemzően 20–50 kilométeres körzetből jönnek, de nem ritka a 80–120 kilométerről érkezők száma sem. Szakemberek szerint a biztonság és a helyszín fennmaradása érdekében szükséges az óvatosság is a megnövekedett posztolás kapcsán.
A Balaton alapvetően pozitív példája annak, hogyan tud egy természetes jelenség közösségimédia-figyelmet és gazdasági előnyt generálni, ám a szelfiturizmus globális jelensége ennél jóval összetettebb. A közösségi média révén népszerűvé váló helyszínek gyakran szembesülnek a túlturizmussal kapcsolatos problémákkal, amikor az emberek nem a hely értékeiért, hanem csupán a megörökített képért érkeznek.
A közösségi média és a szelfik megosztása annyiban új lehetőség, hogy ingyenes és hiteles reklám. Tehát a Balaton esetében a tó jeges látványa most olyan hírverést kapott, amely tradicionális hirdetésekkel nehezen lenne elérhető. Szintén előny, hogy olyan helyszínek is vonzóvá válhatnak, amelyek korábban csak szezonális vagy kisebb turisztikai látványosságnak számítottak, így új bevételi források nyílhatnak meg a helyi gazdaság számára. Továbbá a rövid látogatások is forgalmat generálnak a vendéglátó- és szolgáltatóiparban. Ugyanakkor nem lehet elmenni a negatív következmények mellett sem. Probléma például, ha a fényképezési vágy túlzott felelőtlenséggel társul. Kutatások szerint az elmúlt években világszerte több mint 250 halálos szelfibaleset történt, leggyakrabban magas sziklafalak, vízpartok vagy vadon élő állatok közelében. Most a Balatonon is többeket kellett kimenteni, hiába figyelmeztettek korábban a hatóságok, hogy a tó jegére csak nappal, jó látási viszonyok között, kizárólag saját felelősségre szabad menni, legfeljebb száz méterre a parttól. Ehhez képest az enyhülés és az eső érkeztével egy időben a tűzoltókat három esetben riasztották. Siófokon egy 51 éves nő a parttól ötszáz méterre korcsolyázott, egy rianás miatt elesett és beszakadt alatta a jég. Fonyódon a parttól egy kilométerre egy 17 éves fiú került bajba. Az anyja ki tudta húzni a mellig elmerült fiát, de a rianáson nem mertek átkelni egyedül. A parttól ötszáz méterre egy border collie alatt is beszakadt a jég.
A természetvédelmi területekre özönlő turisták a világ más tájain is gyakran letérnek a kijelölt utakról, hogy jobb fotókat készítsenek, olyanokat, amelyek még nincsenek fenn. Ez hosszú távon komoly károkat okozhat az élővilágban és az ökoszisztémában. A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkjában ez mindennapos probléma. A park őrei szerint a vízesések és a környező erdők ökológiai egyensúlya forog már kockán. Mallorca apró Caló des Moro öblében egy influenszer nyomán naponta több ezer látogató zsúfolódik össze, ami társadalmi problémákat okoz. Hasonló jelenség zajlik az Ausztria festői Hallstatt községében, napi tízezrek érkeznek, ami jelentősen meghaladja az ott élők számát, és közlekedési, parkolási, közszolgáltatási problémákat idéz elő. A tó partjának egyik legjobb fényképezési pontján már magas falat is felépítettek a helyiek, hátha ezzel elveszi a turisták kedvét a fényképek megosztásától.
Néhány turisztikai célpont szelfi-parkokat hozott létre, ahol a fotózni vágyók kijelölt zónákban készíthetik képeiket úgy, hogy az ne veszélyeztesse a környezetet vagy a látogatói élményt. Provence-ban például a Sénanque apátságban a levendulatermelésre szolgáló bokrokat elzárják a turisták elől, ám egy területen mindenki szabadon szelfizhet.
A közösségi médiának hatalma van az egyes helyszínek népszerűsítésesében, de érdemes lenne többet beszélni az amatőr fotózók felelősségvállalásának szükségességéről is. A tudatos utazó nemcsak arra figyel, hogy szép kép készüljön, hanem arra is, hogy tiszteletben tartsa a hely kultúráját, környezetét és lakóit.
Alacsony önkontroll
A Semmelweis Egyetem kutatása szerint nem a személyiségjegyek, hanem a gyenge önkontroll és a közösségi élményekből való kimaradástól való félelem (FOMO) állhat a problémás okostelefon-használat hátterében. A kutatók 18–35 év közötti egyetemisták bevonásával vizsgálták, hogyan függ össze az okostelefon-használat a mentális és fizikai egészséggel, valamint a kognitív működéssel. Az eredmények rávilágítottak, hogy a neuroticizmus (a szorongásra és negatív érzelmekre való hajlam) önmagában nem vezet függőséghez, a döntő tényező az, hogy valaki mennyire képes szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit és impulzusait. A vizsgálat három csoportot különített el: a kizárólag társas érintkezésre fókuszáló szociális, a mérsékelt tartalomfogyasztó, valamint a napi 4-5 óránál többet görgető, erős folyamatjellegű felhasználókat. Utóbbi csoportnál kognitív hanyatlást, romló emlékezetet, figyelem- és alvászavarokat tapasztaltak. Nem arról van szó, hogy aki hajlamos negatív érzelmek átélésére, szorongásra, depresszióra, stresszre, az törvényszerűen függő lesz, hanem az a kérdés, az illető mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait, és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről. Ha valaki főleg passzívan görgeti a közösségi médiát, akkor az agy folyamatos, gyors ingereknek van kitéve, ami kimeríti a figyelmet, rontja a koncentrációt, és hosszabb távon mentális megterhelést okozhat. A kutatás fizikai következményekre is figyelmeztet. A folyamatos előrehajló fejtartás ízületi kopáshoz és egyensúlyproblémákhoz vezethet, mivel a nyaki idegvégződések megváltozott jeleket küldenek az agynak. A szakemberek szerint a megoldás a tudatosságban rejlik. Javasolják az értesítések észszerű és a közösségi médiára szabott időkorlát beállítását, több mozgást, valamint az önkontrollt fejlesztő viselkedéstréningek alkalmazását a függőség megelőzése érdekében.
