Nyárfagének a szilvában

Tíz év alatt háromezer új fajta született csak mérsékelt övi gyümölcsökből. Ezek közül azokra érdemes figyelnünk, amelyek a mi viszonyaink között is jól teljesítenek – tudtuk meg Szabó Zoltántól, a Debreceni Egyetem tanárától, aki legújabb kutatási eredményeit megosztotta velünk.

Más szempontok vezetik a nemesítőt, a termesztőt és másak a fogyasztót – s ezek nem mindig esnek egybe. A nemesítő annak örül, ha fajtája sokáig termesztésben marad, a kereskedő a csomagolást, szállítást, tárolást jól tűrő, sokáig elálló gyümölcsöt keresi. A fogyasztó számára pedig a külcsín: a méret és a szín, illetve a belbecs: az ízletesség, a tápérték a legfontosabb, de egyre inkább figyel a gyümölcs vegyszermentességére is.

A törpésítés régi nemesítői törekvés, a kifejezetten törpe gyümölcsfák elsősorban a hobbikertészek körében népszerűek. Az olaszok őszibarackja alig több mint félméteres, a rajta termő három-négy gyümölccsel igazi különlegesség. A kanadai Saskatchewanban az egyik nemesítési cél a két méter magas meggyfajták létrehozása azért, hogy a fákat télen teljesen betakarja a hó és megvédje a hidegtől. De az ilyen kis fák előnye az is, hogy róluk a ribiszkefélék szüretelésére alkalmas kombájnnal takaríthatják be a termést.

Kanadában a hosszú érési idejű gyümölcsök nemesítése áll a középpontban. Már most is létezik olyan cseresznye, amelyik 2-3 héttel a Germersdorfi óriás után érik, de küszöbön áll a szeptemberben szüretelhető fajta megszületése is. S ha már a cseresznyénél tartunk, itt nemcsak a későbbi érés, hanem a mind nagyobb gyümölcs is fontos nemesítési cél; az eddigi rekordot az a fajta tartja, amelynek termése akár egy kajszibarack méretét is elérheti. Föltehetjük a kérdést: hol a határ? Az alma, netán a dinnye méretű cseresznyénél?

Fontos nemesítői törekvés a piros hússzín is – hangsúlyozta a kutató, amelyet a fogyasztók is előnyben részesítenek, mivel tudják, hogy az ilyen fajtákban több az antocianin és más antoxidáns hatású színanyag. Ennek megfelelően a piros őszibarackok mellett számos piros körtefajta is született. De nemesítenek már japán szilvát kizárólag abból a célból, hogy gyümölcse minél gazdagabb legyen antioxidánsban.

Szabó Zoltán szerint izgalmas területe a nemesítőmunkának az egymással rokon fajok keresztezése, amelynek nyomán őszibarack és szilva, kajszi és szilva, valamint őszi- és kajszibarack fajhibridek születtek. Ebben az Egyesült Államok jár az élen. Új-Zéland pedig arról nevezetes, hogy létrehozta az igen gusztusos, sárga húsú, a magok körül pirosan színeződő kivit, amelyet kétszeres áron is el lehet adni a piacon. De akad már példa a gyümölcsnemesítésben is a génmódosítás módszerére: egy szilvafajtába nyárfagént vittek be, amitől a szilva folyamatosan virágzik, illetve érleli terméseit.