Nő az igény a csemegeszőlő iránt
Magyarországon továbbra is borszőlő termesztésével foglalkoznak a gazdálkodók a legnagyobb területen, de a klímaváltozás miatt a világon egyre nagyobb teret hódíthat az étkezési célra szánt szőlő termesztése.
Kép: A csemegeszőlő a kontinentális klímán is eredményesen termeszthető, Fotó: Oláh Tibor, Forrás: MTVA/Bizományosi
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a megfelelő fajtaválasztással, termesztéstechnológia alkalmazásával és a termelés szervezettségének növelésével az import szőlő egy része helyett magyar gyümölcs kerülhetne a kínálatba – hívta fel a figyelmet hétfőn a két szakmai szervezet.
A klímaváltozás negatív hatásait nehezen viselik a kertészeti kultúrák, azonban vannak olyan fajok, melyek valamelyest jobban tűrik az időjárási viszontagságokat.
A csemegeszőlő a kontinentális klímán is eredményesen termeszthető.
A késői virágzás a tavaszi fagyos időszakot döntően elkerüli, mely az idei évben nagyobb termésbiztonságot jelentett más gyümölcsökhöz képest.
A körkép szerint Magyarországon továbbra is borszőlő termesztésével foglalkoznak a gazdálkodók a legnagyobb területen. A folyamatosan változó klimatikus viszonyok és a növekvő fogyasztói igények miatt azonban a világon egyre nagyobb teret hódíthat az étkezési célra szánt szőlő termesztése. Főként a fehér, magnélküli fajták piaci részesedése növekszik, amelyre a termelő országok fajtaváltással, illetve területbővítéssel reagálnak.
A NAK és FruitVeB körképe szerint jelenleg mintegy 383 hektáron termesztenek csemegeszőlőt Magyarországon, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun, Heves és Tolna vármegye.
Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is valamelyest használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1000 hektárt tesz ki. Az évente megtermelt mennyiség 10 évvel ezelőtt még meghaladta a 10 ezer tonnát, az utóbbi években azonban jellemzően 4600 tonna környékén alakul. A hazai fogyasztás 20-25 ezer tonnát tesz ki és folyamatosan növekszik, így jelentős importra szorul az ország, a csemegeszőlőt import 2024-ben 15 ezer tonnát tett ki.
Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő fajta, 2 csemegeszőlő klón található a Nemzeti Fajtajegyzékben. A fajták különböző érési sorrendjének köszönhetően júliustól októberig fogyaszthatjuk a gyümölcsöt. Magyarországon a korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova – sorolta a körkép.
A magyar csemegeszőlő egyelőre csak választékbővítőként van jelen a hazai piacon. A piaci árakat diktáló és nagy árversenyt kikényszerítő, hazánknál sokkal nagyobb csemegeszőlő-termelő országokkal ahonnan az import java része származik – Olaszország, Spanyolország, Görögország, Egyiptom, India – csak akkor vehetjük fel a versenyt, ha a termőfelületünk jelentősen növekszik, valamint a hatékonyságunk (fajlagos terméshozamok) és a fajtaszerkezetünk jelentősen javul. Az ágazat számára komoly problémát jelent még a munkaerő hiánya is, ami egy nehezen gépesíthető kultúrában nélkülözhetetlen erőforrás – állapította meg az elemzés.
Emellett a szőlő aranyszínű sárgasága is kihívások elé állítja a termelőket, már 13 vármegyében van jelen a betegség.
A kórokozó terjedésének megfékezése a hazai szőlőtermesztés jövőjét jelentheti. A betegséget okozó fitoplazma elleni védekezés alapja a megelőzés, amiben az egészséges szaporítóanyag használata mellett a vektorok elleni rendszeres és célzott védekezés is jelentős szerepet játszik – figyelmeztetnek a szakemberek.
