Hadi meteorológia

Vladimir Jankovic katonai meteorológus szakértő a katonai missziók és a laboratóriumi kísérletek fényében mutatja be a természet erőinek szerepét az egyes háborúk kimenetelében. A katonai erők régóta tudják, hogy az időjárás ismerete óriási előny a csatatéren. Az a hadsereg, amelyik ismeri az időjárást, behozhatatlan előnyt élvezhet ellenségével szemben. A legutóbbi iraki háború során például a Királyi Légierő ötszáz meteorológust alkalmazott több mint hetven helyszínen. Vietnamtól Koszovóig, a Barbarossa-tervtől az Öböl-háborúig az időjárás a legjobb szövetségesnek bizonyult a győztes számára és a legádázabb ellenfele volt a vesztesnek.
Az 1944-es sikeres normandiai partraszállás talán a legösszehangoltabb támadás volt a szövetségesek részéről. Ugyanakkor ez volt az első olyan katonai hadművelet, amelyet szigorúan a pontos időjárás előrejelzésére építettek. Dagály, homok, holdfény és felhőtakaró... mindennek passzolnia kellett ahhoz, hogy a partraszállás sikeres legyen. A meteorológiai állomás kezében volt tehát a siker kulcsa. Később kiderült: a normandiai partraszállás volt a döntő mozzanat abban, hogy a német hadsereg végül kapitulált. Az 1944. június 6-i szövetséges invázió az egyik legnagyobb vízi és szárazföldi hadművelet a nácik által megszállt Európa ellen. A részletes időjárás-jelentés, így a tenger és a part menti föveny állapotának felmérése is központi szerepet játszott abban, hogy a szövetségesek csapást mérhettek Hitler atlanti védelmére. A filmből kiderül, milyen szeszélyes lehet a tenger és az időjárás: az elemi erők még a legmasszívabb vízi járműveken is károkat okozhatnak. Választ kapunk arra is, hogy milyen mostoha időjárási viszonyok késleltették a partraszállás kezdetét, továbbá hogy miképpen gyűjtöttek homokmintát a kommandósok Normandiában, és ezek kiértékelése miként segítette a partraszállást.