Anyanyelvi őrjárat

Nem csodálkoznék, ha valamilyen, a szavak jelentését firtató közvélemény-kutatáson az derülne ki, hogy a magyarok jelentős részének fogalma sincs arról, hogy mi is voltaképpen az írmag. A barackmag, fenyőmag, kendermag, köménymag, tökmag vagy akár a vetőmag aligha okozna gondot bárkinek is, de az írmag? Az ír igével nyilván nem kapcsolnák össze, mert bár a nyelvújítók a XIX. században szívesen alkottak igei előtagú összetételeket, s ezek közül jó néhány meg is maradt, amilyen például a hordágy, a járőr vagy a kötszer, az ír igének a mag főnévvel való összetartozása megmagyarázhatatlan volna. Ugyancsak nem gondolnának arra, hogy a mag szó előtti ír azonos lehet akár az Írországban lakó, kelta eredetű népre utaló ír szóval, akár a 'gyógykenőcs' jelentésű ír főnévvel.
 Nem is azonos egyikkel sem, innen a bizonytalanság. Az elmondottakra tekintettel éppen ezért még elismerés is illeti Kelemen Zoltán olvasónkat, amiért nemcsak föltette nekünk a kérdést, hogy mi fán is terem az írmag, hanem még egy érdekes magyarázatot is megkockáztatott. Arra gondolt, hogy az ír-nek esetleg a hír szóval van valamilyen kapcsolata úgy, hogy a szókezdő h lekopott az elejéről. Mint írja, a hírmondó sem maradt belőle szókapcsolat körülbelül ugyanazt jelenti, mint ez: írmagja sem maradt.
Szellemes összekapcsolás, de az írmag magyarázatához nincs szükség efféle huszárvágásra! A rendelkezésünkre álló régi nyelvi - négy-ötszáz évvel ezelőtti - adatok bizonyossá teszik, hogy van, azazhogy volt egy negyedik ír szavunk is, amely azt jelentette: 'gyökér'. A XVI-XVII. századból jó néhány adatunk van rá. Még a Debrecenben 1807-ben megjelent "Magyar fűvész könyv"-ben is megtalálható, például ebben a mondatban: "A fogas-írnek vagy foggyökérnek Gyökere vagy Íre pikkelyes". Maga a mondat is elárulja, hogy a gyökér és az ír szó jelentése azonos benne. Később ez az ír önálló használatban már nemigen fordul elő, de az írmag szóban megőrződött, azazhogy ezt a szót megőrizték számunkra a vele alkotott szólások: írmagja sem maradt, írmagnak való sem maradt belőle. Mindkettőnek ez a jelentése. 'semmi sem maradt belőle'.
Mivel az ír-ről azt mondtuk, értelme körülbelül megegyezik a gyökér szóéval, fölvetődhet olvasóinkban a kérdés: mivel a mag és a gyökér jelentése meglehetősen közel áll egymáshoz, olyannyira, hogy azokban a kapcsolatokban, amelyekben az írmag elő szokott fordulni, azt a mag-gal is lehet helyettesíteni, mi lehetett az oka a kettő együttes előfordulásának, ilyen formában való elterjedésének? A kérdéssel foglalkozók egyöntetű véleménye szerint a hasonló jelentésű előtagnak itt elsősorban nyomatékosító szerepe van, ugyanúgy, mint a búbánat, csúszómászó, hírnév, járókelő, perpatvar, szóbeszéd stb. összetételek első tagjának. Az írmag összetételnek a létrejöttét ezenkívül még az is segíthette, hogy eleinte valószínűleg növényre vonatkozott. Az írmagja sem maradt szólást elődeink bizonyára olyan növényre mondták, amelynek gyökere is, magja is kipusztult, tehát utódaiban sem élhetett tovább. Innen, ilyen szövegkörnyezetből vihették át idővel növényről emberre, állatra, sőt élettelen tárgyakra is.
 Maga az írmag szó pedig, ha nagy ritkán önmagában is előfordul, hasonló jelentésváltozás útján vehette föl a 'valamiből az utolsó, egyetlen példány' jelentést, illetve egy Győr megyei közlés szerint ezt az értelmet: 'a legkedvesebb gyermek a családban'.