Batyu és Csipás

A Hagyományok Háza és az Állami Népi Együttes tevékenységét jobban kéne becsülnünk, mert ha e két intézmény nem vált volna a hagyománygyűjtés élharcosává, szegényebb lenne a kultúránk. Most és mindörökké, mert már egyre kevesebb olyan ember él, aki birtokolja és elő is tudja adni a zene, a tánc, az ének és a mesemondás apáktól-anyáktól tanult művészetét.
Az Állami Népi Együttes műsorra tűzi az autentikus, hagyományőrző koreográfiákat és az újító szándékú, populárisabb kísérleteket is. Rábai Miklós azt vallotta, hogy "a hagyományt nem úgy kell őrizgetni, mint a Vesta-szűzek a lángot, hanem élesztgetni, újítgatni kell". Az örök Kalotaszeg című ünnepi előadás eredeti, gyűjtött anyagból készült. A múlt század legnagyobb kalotaszegi prímásának, Varga Ferenc "Csipás"-nak állít emléket. A református cigány "Csipások" dinasztiát alkotnak: Ferenc szülei is zenéltek, a legifjabb "Csipás", Varga István Az örök Kalotaszegben is gyönyörűen bazsevál. Farkas Zoltán "Batyu" koreográfiáját személyes élmények ihlették, hiszen a kitűnő táncművész rendszeresen megfordul Erdélyben. Az előadáson a színpadra rendezett kalotaszegi emlékképei láthatók. A zene, az ének és a tánc mellett régi szokások is megelevenednek, a szereplők gyönyörű viselete is korhű. Kalotaszeg nemcsak földrajzilag megkerülhetetlen (a kelet felé tartó a Király-hágón átkelve máris ott találja magát), hanem az erdélyi kultúra emblematikus helye is: szimbolikus híd a gyimesi, mezőségi térség és a Kárpát-medence középső része között. Népművészetében román, magyar és cigány motívumok ölelkeznek. Az évfordulók ünnepeltjeinek köszönhető, hogy ez még ma is látható, hallható és átélhető.