Falánk pandamacik

Az óriáspandát a legősibb medvefélének tartják: mintegy 18-25 millió éve vált külön attól a fejlődési vonaltól, amely a többi medvefaj kialakulásához vezetett. A nyolc medvefajból ötöt, köztük az óriáspandát a kihalás fenyegeti napjainkban. Talán ezer példány élhet hazájában, a Tibeti-fennsík keleti részén, Kína délnyugati vidékén. Esztelen vadászatuk, élőhelyeik szűkülése, pusztulása vezetett megfogyatkozásukhoz. A Szecsuan, Shaanzi és Gansu tartomány hat kis hegyi körzetében elterülő élőhelyük alig hatezer négyzetkilométer.
A mackók életük nagy részét az 1200-3500 méter magasságban lévő bambuszerdőkben töltik. Többnyire huszonöten alkotnak egy népességet, ám ez a szám túlságosan alacsony a megnyugtató szaporodásukhoz. Körülbelül ötven ilyen kis csoport él szabadon, és száz-százhúsz óriáspandát tartanak állatkertekben.
Jóllehet a medvefajok többsége növényekkel is él, vegetáriánusságban az óriáspanda vezet: táplálékának 99 százaléka zsenge bambuszrügy, bambuszlevél. A meglehetősen falánk állat egyetlen napig sem tud koplalni. Mivel táplálékának csupán 21 százalékát képes megemészteni, élete nagy részét evéssel tölti. Egy tavaszi napon 10-45 kilónyi bambuszhajtást is képes legyűrni. (Kutatók megfigyelték, hogy egy példány 3481 hajtást evett meg egy ültő helyében.) A pandák mintegy harminc bambuszfajt fogyasztanak. Némelyik állat azonban válogatós, olyannyira ragaszkodik bizonyos fajhoz, ha nem jut hozzá, akkor elpusztul. Elvétve más növényeket és azok hagymáit, hajtásait is megeszi, sőt olykor még állati tetemekből is fogyaszt.
A nagy, kerek fejű, robusztus alkatú mackó teste fehér, a lábán, a vállán, a mellén, a füle és a szeme körül fekete a bundája. Mellső mancsának megnyúlt csuklócsontját hatodik ujjként használja: a plusz hüvelykujjal, illetve az első és a második ujjával fogja meg a bambuszhajtásokat. Különös az is, milyen aprócska az újszülött pandabocs. A vakond nagyságú kölyök 85-100 grammal jön a világra, ami csupán ezredrésze a hetven-száz kilós anya súlyának.
A pandák otthonául szolgáló, kétszáz hektáros Wolong rezervátum azon ritka helyek egyike, ahol gyakori a szaporulat. A pekingi, csengtui, hangcsoui és sanghaji állatkertben mesterséges megtermékenyítéssel is igyekeznek sokasítani a szigorúan védett mackókat.