Mozaik

Zümmögő jéghegy az Antarktiszon
Az egyik anatarktiszi megfigyelőállomás kutatói a Science című tudományos lapban számoltak be a különös jelenségről: jéghegytől származó hanghullámok műszeres érzékeléséről. A jelek az emberi fül számára észlelhetetlenek, fölgyorsítva azonban méhraj zümmögéséhez vagy egy zenekar hangolásához hasonló hangot alkotnak. Kezdetben a tudósok vulkáni működést gyanítottak, meglepetésükre azonban kiderült: a hangforrás mozog. Végül műholdfelvétellel sikerült azonosítani a hangadót, egy hatalmas, 50 x 30 kilométeres alapterületű jéghegyet. A kutatók úgy magyarázzák a jelenséget, hogy a tengerfenéken megakadt óriás jéghegy belső repedéseiben, járataiban átzúduló víz bocsát ki ahhoz hasonló rugalmas rezgéseket, mint amikor a levegő hatol át az orgona sípjain.

Elfolyt a méreg
Fölhígult és leülepedett az a száztonnányi benzolszennyeződés, amely a kínai Csilin városában működő olajfinomítóban bekövetkezett robbanás miatt került a Szunghua folyóba, tavaly november közepén. A folyón kezdetben nyolcvan kilométer hosszan elterülő, nitrobenzollal is szennyezett méregfolyam először az észak-kínai Harbinban okozott pánikot, mert veszélybe került a nagyváros kilencmillió lakosának vezetékes ivóvízellátása. Mi tagadás, volt is okuk az aggodalomra, a nitrobenzol ugyanis veszedelmes méreg: a központi idegrendszert támadja meg, hányást, fejfájást, majd eszméletvesztést okoz. Ezzel egyidejűleg tönkreteszi a vér oxigénfelvevő képességét, és ha nagyobb töménységben kerül a szervezetbe, gyors halált idéz elő. A benzolról pedig bebizonyosodott, hogy rákkeltő hatású. Harbinban a hatóságok elzárták a vizet, az emberek palackozott vízen és más lelőhelyekről származó vízkészleteken vészelték át a kritikus napokat. A Szunghuán lefolyó hatalmas benzolfolt - amely időközben száznyolcvan kilométeresre növekedett - elérte az oroszországi Amurt, és a folyó mentén fekvő, másfél millió lakosú Habarovszkban okozott riadalmat. De mire odaért, nagyrészt fölhígult és leülepedett, mostanra pedig már minden baj nélkül túl is jutott a városon, az ott lakók nagy megkönnyebbülésére. Az eset tipikus következménye az egyoldalú kínai iparfejlesztésnek, amelyben a legfőbb szempont a teljesítmény növelése, környezetvédelmi beruházások nélkül.

Ókori adót töröltek el
Szintén Kínában történt a minap, hogy a nemzetgyűlés illetékes bizottsága úgy határozott: január elsejével eltörlik a földműveseket sújtó agráradót, amelyet nem kevesebb mint 2600 évvel ezelőtt vezettek be a császárok. Az intézkedés nyolcszázmillió embert érint, ennyien élnek a mezőgazdaságból. A vezetésnek az a célja az adómentességgel, hogy csökkenjenek a jövedelmi különbségek a városi és vidéki lakosság között, és a parasztság jobban fejleszthesse gazdaságát.