Iránytű

Színház
Színházi bestiák - ez a címe a budapesti Új Színház stúdiószínpada legfrissebb sikerdarabjának. Azt gondolná az ember, hogy a "színház a színházban" csak keveseket érdekelhet, de a közönség alaposan rácáfol erre. April De Angelis kortárs angol írónő darabja az angol restauráció korában, 1660 és 1670 közt játszódik Londonban, amikor a cromwelli diktatúra idején bezárt színházak ismét kinyitnak, és megjelennek a színpadon az első nők. A sikert nagyszerű magyar "színházi bestiák" garantálják: Bánsági Ildikó, Nagy Mari, Kecskés Karina, Pokorny Lia, Pálfi Kata. A rendező Lévay Adina, a Napszínház alapító tagja, aki Londonban is folytatott tanulmányokat, ott találkozott először a darabbal. (További előadások: február 19., 28., március 5., 15., 17. este hét órakor.
Háy János A Gézagyerek című istendrámáját mutatta be a Pécsi Harmadik Színház Vincze János rendezésében. A történet valahol Vác és Szob között játszódik, hősei egységes világot alkotnak. A megalázott és megszomorított emberek nem "rendszerváltást" akarnak, hanem megváltást. A szent félkegyelmű Gézagyerekkel váratlan dolgok esnek meg: hirtelen munkát kap, majd otromba tréfa áldozata lesz, "hibás gyerek" válik belőle. A címszerepben Széll Horváth Lajos, további szerepekben pedig egyebek közt Koszta Gabriella, Krum Ádám, László Csaba látható. A negyvenes, elöregedett kőfejtő munkást a humoristaként ismert Nagy Bandó András alakítja. (További előadások: február 20-án, 27-én, március 6-án, 7-én, 13-án este hét órakor.)

Tánc
Az idén először szerveznek tánchétvégét Miskolcon, február 17-étől 19­éig, a Közép-Európai Táncszínház vendégszereplésével. (A város nem szűkölködik eseményekben, mivel ugyancsak ekkor zajlik a hagyományos, a sorban immár hatodik Kocsonyafesztivál is.) A kulturális program színházi elindítóinak nem titkolt szándéka, hogy a helyi teátrum alakulóban lévő önálló tánctagozata saját bemutatóin kívül a kortárs táncművészet élvonalbeli magyar együtteseit, alkotóit is megismertessék a műfaj kedvelőivel. Igazi csemegét kínál a vendégtársulat négy fellépése. Pénteken este hétkor az A négy évszakot, szombaton öt órakor a Nagyvárosi ikonokat, hatkor a Dó, ré, mi című gyermekelőadást, vasárnap este hétkor pedig a Médeiát mutatják be.
{p}
Kiállítás
A kortárs finn templomépítészetnek a XX. század második felében elért eredményeit mutatja be a fővárosi Budapest Galéria Szakrális terek címmel megnyílt kiállítása. A második világháború után Finnországban mintegy kétszáz templom épült. A modern egyházi épületek jó része pályázatok eredménye, így korunk építészetének legjavát képviselik. A templomok berendezésében, a világítás, a textíliák és tárgyak tervezésében számos jeles művész és tervező vett részt. Ezúttal a világhírű Alvar Aaltón kívül Pekka Pitkanen, Viljo Revell és más neves finn építészek alkotásait láthatja a közönség. A változatos templom- és kápolnaépületek bemutatását a művészi fotókon kívül rajzok és makettek teszik teljessé. A kiállítás február 19-éig tart nyitva.
Dániel Mária festőművész tavaszi tárlatát a Fővárosi Művelődési Ház újbudai galériájában (Budapest, Fehérvári út 47.) nyitják meg február 20-án, hétfő délután öt órakor.

Lemez
A főként népdalénekesként ismert Palya Bea régóta forgatja Weöres Sándor Psyché-kötetét. Gryllus Samu zeneszerző barátjával többször gondolt rá, hogy lemezt kellene belőle alkotni. A dallamok mindkettőjükben folyamatosan születtek, aztán szerencsére nekibátorodtak. Igazán különleges élményt kap a lemezhallgató és a könyvecskét lapozó olvasó (lehet együtt vagy külön is!). Persze Weöres költőnője már eddig is elkápráztatta a lírára fogékonyakat, ám Palya Bea most újabb magaslatokba emeli a verseket, köztük Kátai Katát, Isti-Pistit, a Lovászfiút, a Boszorkányt. Végestelen-végig elhallgatnánk ezt a csodálatos hangot. A kiadványt Gyulai Líviusz rajzai illusztrálják. (Hangzó Helikon)

Könyv
Károly eleme a szabadság és függetlenség; Zitát minden érdekli, ami titkos. Ezt a két jellemzést egy asztrológus adta az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodópárjáról. A horoszkóp azonban csak különlegességként olvasható a könyv végén. Egyébként maga a vaskos kötet is megannyi izgalmas részletet tartogat, hiszen írója, Patrick Germain nem száraz történelmi művet adott ki a kezéből, hanem tényeken alapuló életregényt, amely minden eddiginél közelebb hozza a főhősöket. Károly és Zita odaadó szerelme, példás házassága, uralkodása, majd száműzetése, szűkölködő életük egyszerűségüket és méltóságukat magaslatokba emeli. Az előszót Rudolf főherceg, az uralkodópár fia írta; másik ma élő fiuk, Ottó főherceg pedig (akit mi Habsburg Ottóként ismerünk) a könyvbemutatón méltatta a szüleikről szóló művet. (Helikon)