Páncélt növesztettem

- Színésznő "született"?
- Nem köteleztem el magam a színészi hivatás mellett. Elég, ha megtalálnak a szerepek.
- Vagy a dörzsölt producerek! A Fej vagy írás? című, Lengyel Andor által rendezett film főszerepét már kifejezetten rád írták. Gyümölcsöző marketingfogásnak szántak, vagy azért szerepeltettek, mert tehetséges vagy?
- Beszéljünk nyíltan! Kellett egy jól csengő név, ami a közönségszám és a profit növeléséért fontos. Azért próbáltam a maximumot nyújtani, és roppantul élveztem a forgatások hangulatát.
- Mi neked a játék? Nyereséges biznisz, izgalmas kihívás, önfeledt gyönyörűség?
- Ez erősen változó... Gyerekkoromban színésznek készültem. Nem csillagászati gázsikról és fényes kritikákról álmodtam, hanem "csak" a játék ízére vágytam. Idővel betekintést nyertem a kulisszák mögé, és szegényebb lettem néhány illúzióval. Mind a szakmát, mind önmagam képességeit illetően.
- Érdekes, mégis egy expresszvonat sebességével robog a "szekered"! Úgy tűnik, ma már nincs szükség kimagasló talentumra, mély elhivatottságra, bárkiből "színészt" faraghat a média.
- Csak úgy az ölembe hullottak a lehetőségek... De most mondd meg, hát nem sült bolond lettem volna, ha kitérek előlük?! Persze elismerem, a színészet is egy mesterség, amit tanulni kell.
- Bizony, nehéz, hosszú távú pálya, nem elég hozzá a formás, feszes fenék, utána is csinálni kell!
- Minek általánosítasz?! Utálom, ha skatulyába zárnak! A manökeneket nem veszik komolyan művészkörökben, pusztán dekoratív "masninak" titulálják.
- Ami azt illeti, legújabb filmjeidben sikerült elkerülnöd a karakteredet fenyegető kliséket...
- Micsoda mázli! Barnóczky Ákos csípős komédiájában, a Szőke kólában én vagyok Lulu, a karikatúráig groteszk, "szőrösre" sminkelt roma csaj. Felbukkanok az Underworld című misztikus film folytatásában is, hogy extravagáns vámpírkirálynőként borzoljam tovább az idegeket. A Fej vagy írás?-ban kőkemény jégszépséget alakítok, aki megmutatja, hogy nőknek áll a világ. Ámde közben minden nőiességét elveszti. Nem szeretném, ha e gátlástalanul törtető, felszínes nőstény ördöggel azonosítanának.
- Csak nem arra célzol, hogy még munkál benned a megfelelési kényszer?
- Csudát! Viszont az elmúlt évek óvatosabbá tettek. A bulvárfirkászok nem kíméltek... Igaz, már nem probléma, hogy merjem vállalni önmagam.
- És milyen vagy? De úgy igazán...
- Őszinte, impulzív, harcos, makacs. Törekszem arra, hogy a gondolataim és a megérzéseim révén tisztánlátásomat megőrizzem. Így nem csoda, hogy a depressziót csak hírből ismerem!
- Gyakran előfordul, hogy tévesen ítélnek meg?
- Hajjaj...!
- Már rezignáltan fogadod a támadásokat, vagy még mindig érzékenyen érintenek?
- Páncélt növesztettem, amelyről a külvilág bántásai és sértései lepattognak.
{p}
- Azért vannak helyzetek, amelyekben még mi, erős nők is szívesen vagyunk gyengék. És most kivételesen nem a szexre gondolok...
- Ha van mellettem egy férfi, akire felnézhetek, aki a támaszom, akkor szíves-örömest, önmagamat kiteljesítve tudok gyenge lenni... A Fej vagy írás? főhősnője, Mariann különös morális átalakuláson megy keresztül. Súlyos lelki torzulásai vannak, de megtalálja a párját, és ez az élmény "meggyógyítja", feloldja, gazdagítja. Mint mindannyiunkat.
- A szerelem, a szeretet nemcsak boldogabbá tesz bennünket, de hozzá is segít ahhoz, hogy igazabb, jobb emberekké váljunk?
- Persze! Békében élek önmagammal és a világgal, mert a szeretteimtől csodás belső harmóniát kapok...
- Ugorjunk vissza a filmhez! A csóró egyetemista és az ünnepelt díva kapcsolata végül beteljesedik. Mi van, ha ezen a fiktív románcon egynémely rajongód felbátorodik?
- Tapasztalatból mondom, nem lenne közös perspektívánk. Ismerjük a pasik mentalitását, ugye? Az egójukat alaposan megtépázza, ha üres a zsebük.
- Túlbecsüljük a pénz értékét?
- Napjainkban ez a kényszerű kurzus: kaszálni, hajtani, ami belefér. De a pénz számomra nem a boldogság záloga, csupán alapvető feltétele az életnek. Pedig tudom jól, milyen fájó lehet a hiánya! Egy Nógrád megyei apró településről származom, lecsúszott családból... Most szilárd egzisztenciám van, de az anyagi javak továbbra sem hoznak lázba.
- A közelmúltban botrányt robbantottál, amikor a TV2-nek ultimátumot adtál, hogy döntsön a jövődről. A felröppent hírre, miszerint "lapátra tesznek", így reagáltál: "A Megasztárra nincs is szükségem!" Ugyanakkor a harmadik szériában is ott mosolyogsz, rendületlenül. Nos, feszül itt némi ellentmondás...
- Jaj, most éppen egy újságírónak magyarázzam, hogy milyen kíméletlen csatározások folynak a magyar médiapiacon?! Az én helyemre is többen "pályáztak"... Végül ismét engem kértek fel a feladatra, és ennek őszintén örülök. Kedvelem a műsort és a "gyerekeket", akikkel az elkövetkezendő hónapokban együtt dolgozhatom majd.
- A jövő?
- Rábízom magam a sorsra.