Piramis Európában?

A hegyen a közelmúltban kezdett el ásni a bosnyák Semir Osmanagic vezette régészcsoport. Első bizonyítékként egy szűk bejáratot találtak, amelyről úgy tartják, a piramis belsejében található folyosórendszerhez vezet.
A bejárat után a kutatók majdnem négy kilométernyire merészkedtek a hegy belsejébe, ahol két irányba tartó kereszteződésre bukkantak. A folyosórendszerről úgy vélik, nem természetes képződmény, hanem emberek építhették, hiszen szabályos, csiszolt kőtömböket is találtak falaiban. A régészek műholdas felvételek és a hőtérképezés alapján két további, kisebb piramist találtak a völgyben, szerintük a hegy vájatai a másik két építményhez vezetnek.
A kutatás vezetője - latin-amerikai tapasztalataiból merítve - a mexikói piramisokhoz hasonlítja a leletet, amelyek szintén akkoriban épültek, és a Nap és a Hold jelképeként rendszerint párosával emelték őket. Gondoltak Teotihuacán-ra, (ejtsd: teotivakan) az istenek városára, ahol a Hold-piramis 150×140 méter alapterületű, 42 méter magas építmény. A Nap-piramis ehhez hasonló formájú, csak két és félszer nagyobb. A monda szerint itt, az ősi városban született a Nap és a Hold. A bosnyák régész a mexikói példa alapján máris elnevezte a bosnyák piramisokat: a Visocica hegy lett a Nap-piramis, a másik kettő pedig a Hold- és a Sárkány-piramis nevet kapta.
A kutatás során több, geometrikus formájúra metszett szikladarabot találtak, illetve egy nagyobb kőtömb is előkerült, amely a szakértők szerint a piramis külső felületének egy darabja. Amennyiben a feltételezés helytálló, a Visocica az első, Európában felfedezett piramis. A kutatást félévesre tervezik, hamarosan egyiptomi régészek is csatlakoznak az ásatáshoz.