A megérzéseimre hagyatkozom

Az úton a rádióban az Egy szoknya, egy nadrág című slágerét "nyomják", nincs is ennél jobb "ráhangolódás" a színésznőre. Pontosan érkezik, lendületesen parkol autójával. Már első látásra kellemes csalódás. Azt hittem, a címlapokról lép le, még meg is játssza magát - de nem. Hátrafogott hajjal, smink nélkül, mosolyogva jön. Természetes és egyszerű, mint bármelyik fiatal lány az utcán.

- Megnéztem a horoszkópját, az Oroszlánnak egyebek közt azt írják, nincsenek anyagi gondjai. Aztán rájöttem, hogy ön Bika, akinek harcias szerelmi életet és sok munkát jósolnak. Hogy is állunk valójában?
- Az igaz, hogy sok a munkám. Nemrég mutattuk be a Producereket, az egyetlen női szerep az enyém, Ullát, a svéd szőke bombázót játszom benne. Nagyon szórakoztató a darab, sok tánccal és énekkel. Hozzám ez a világ áll közel; persze nem utasítom el a drámát sem.
- Tíz éve színésznő. Ez idő alatt jóformán csak vígjátékokban láthattuk.
- Nyilván azért, mert én is vidám alaptermészetű vagyok. A lényemből fakad, hogy eleve ilyen feladatokra kérnek fel. Első nagyobb filmes munkám a Valami Amerika volt, melyben egy vicces figurát játszottam. Talán ez is meghatározta az irányt, megnyitott bizonyos kapukat. De azt nem gondolnám, hogy a debütálás alapvetően eldöntheti, milyen színésznő váljék belőlem.
- Buta szőke nő... Tartottam tőle, hogy ezt fogják önre ráhúzni!
- Nekem ez eszembe sem jutott. Nem félek attól, hogy egy-egy szerep miatt beskatulyáznának.
- Végül is mondhat nemet...
- Mondhatok, persze. Ha jó a forgatókönyv, akkor boldogan vállalom. A lehetőségek mindig maguktól jönnek, én pedig a megérzéseimre hagyatkozom, ha választani kell.
- Meghatározta a pályáját, hogy operett-musical szakon végzett?
- Nem. Ha így volna, akkor most akár lehetnék az Operettszínházban... Szakmai gyakorlatomat a Vígszínházban töltöttem. A négy év során sok olyasmit tanultam meg a mesterségről, ami a főiskolán kimaradt. Nagyon szerettem, kezdő színésznek nem is lehetne jobb. Két éve szabadúszó lettem, szerettem volna kipróbálni magam máshol is. Mára megismert és elfogadott a budapesti színházi szakma. Vidéken eddig csak Kecskeméten, A dzsungel könyvében játszottam. Tízévnyi idő kellett ahhoz is, hogy csak azt a szerepet vállaljam el, melybe az elején beleszeretek. Mindent a megérzéseimre alapozok a magánéletben is.
Szonja a sikereiről feltűnően szerényen beszél. Csak a játék öröme, a közönség tapsa számít neki. A népszerűség, az ismertség már kevésbé. De az önmagában véve is kitüntetés, hogy Christopher Lamberttel játszhat egy filmben, akivel jó barátságba került. Hogy lesz-e folytatás, az a jövő zenéje.
{p}
- Nemcsak a színpadon, a filmben, hanem a fotókon is "átjön" az a derű, optimizmus és fiatalság, amivel ön rendelkezik. Sikerének ezek a titkai?
- Én mást mondok: keményen kell dolgozni. Furcsa mentalitása van a magyar embernek. Sokan azt gondolják, ha fúrják, gáncsolják, bántják a másikat, akkor előbbre jutnak. Ez nem igaz. Csak úgy érhetünk el valamit is, ha megküzdünk érte. Erre igazából Amerikában döbbentem rá, ahol a saját maguk épülésével vannak elfoglalva az emberek, miközben azért a másik segítését is szem előtt tartják. Attól nem lesz jobb színésznő valaki, hogy "lelöki" a kollégáját a színpadról.
- Tapasztalt már hasonlót?
- Próbálkozások voltak.
- Mit keresett Amerikában?
- Egy New York-i drámaakadémián tanultam. Itthon nem is tudtak róla, a másodév utáni nyári szünetben mentem ki. Próbára akartam tenni magam egy idegen közegben, ahol senki nem ismer. Oldani akartam azt a görcsöt, amit a főiskolai versenyszellem okozott bennem. A dolgokhoz való pozitív hozzáállás, a munka iránti alázat tekintetében is sokat fejlődtem. Amikor hazajöttem, mintha kicseréltek volna, mindent bátran megcsináltam.
- Gyors sikerének három alappillére van: bátor, céltudatos és szexis.
- Szexis? Inkább szerencsés. Vagy szorgalmas, hogy az sz betűnél maradjunk.
- Több nyelvet beszél, járja a világot. Ma már ez alapkövetelmény?
- Mindenképpen. Legyen az emberben igény arra, hogy megismerje mások kultúráját, szokásait, lehetőségeihez mérten fedezze fel magának a világot. Én imádok utazni.
- Olaszországba például a szerelem vitte...
- Időnként komoly és kockázatos döntésekre is szükség van. És megújulásra. Kíváncsi voltam rá, milyen lehet az élet egy másik országban. Nem akartam végleg elmenni, azt gondoltam, a színészi munkák megvárnak. Azzal nem árthatok a karrieremnek, ha eltűnök egy kicsit.
- Viszont remek témát adott a sajtónak. Majdnem én is repülőre ültem, hogy helyszíni riportot hozzak az akkori életéről.
- Senkit nem engedtem közel. Jól döntött tehát, hogy nem jött.
- Miként kezeli a népszerűséget?
- Kellemes érzés, hogy szeretnek az emberek. Eddig szerencsére pozitív élményeim voltak. Persze vannak pillanatok, amikor az ember szeretne elvegyülni a tömegben. Az ismertségből adódik az is, hogy a jegypénztárban sokan miattam állnak sorba.

Semmit nem árul el a jövőjéről, mivel soha nem tervezget, minden magától alakul. Az élet tele van meglepetésekkel, azokat szereti és azokat várja.

A sztártőzsde élén
Oroszlán Szonja népszerűsége az Internet "sztártőzsdéjén" 344 ezer forinton "áll". Összehasonlításul: Havas Henrik 138 ezret, Soma 240 ezret "ér"). Ez azért nem rossz! Sőt! Erre azt mondja a színésznő: jó lenne, ha ezt a pénzt meg is kaphatná...