Mozaik

Harci szekereket loptak
Egy lepusztult szőlőültetvényben három ókori szekeret találtak a rendőrök a bulgáriai Sztara Zagora város határában. Mint kiderült, tolvajok cipelték oda a kocsikat egy föltárás alatt álló közeli régészeti lelőhelyről. Bronzdíszítéseiket letépték, az ezüstvereteket azonban - érthetetlen módon - elfelejtették leszedni. A régészek szerint a járműveket a Kr. u. II. vagy III. században készítették, és különleges alkalmakra szánták. Állításukat a szekerek gazdag díszítettségére alapozzák, ami ritkaság volt ezen a vidéken, ezért nagy valószínűséggel harci szekérként vagy ünnepi járműként használták, amelyeken a városok előkelőségei vonultak föl a nagy ünnepeken.

Lassabban vékonyodik
A múlt század hetvenes éveiben szembesült először a világ a magaslégköri ózonréteg sérülésével, s akkor vált általánosan ismertté, hogy az ózon a Nap káros ultraibolya sugárzásától védi a Föld élővilágát. Abban az időben fedezték föl, hogy az Antarktisz fölött már milyen nagy mértékben elvékonyodott ez a réteg: a tavaszi, illetve nyári nap sugarai hatására az egybefüggő ózonpajzs megszakadt, lyukak keletkeztek rajta. Az ózon reakcióba lépett a sztratoszférába föláramló, klórt és fluort tartalmazó szénvegyületekkel, amelyeket főként hajtógázokként használtak abban az időben, s ezzel védő hatása megszűnt. Kiderült az is, hogy az ózonpajzs gyöngülésével fölerősödő ibolyántúli sugárzás bőrrákot, szembántalmakat, genetikai károsodásokat okozhat, és veszélyezteti a tengerek fölső rétegének élővilágát. Nemzetközi összefogás született az ózon pusztulásának megállítására; a montreali majd a kiotói egyezményben vállalták az aláíró országok, hogy csökkentik az ózonréteget károsító vegyületek kibocsátását. Ennek eredményeként 2003-ban végre kedvező fejlemény következett be: lelassult a védő gázréteg vékonyodása. A folyamat ma is tart, noha jóval lassúbb a vártnál. Számítások szerint - ha a helyzet nem rosszabbodik - csak 2018 után remélhetünk jelentős javulást a megsebzett ózonpajzs állapotában.