Ötvenhatos regényhős

Keménykötésű jász huszárnak könnyebben nézném, mint regényírónak. A nyugdíjas kertészmérnök azonban kitartóan rója a sorokat. Nemrég jelent meg a kilencedik kötete, amely az 1956-os forradalom egri hőseiről szól. S már készül a tizedik: ebben visszatalál majd a tanyasi világba, hiszen a téeszszervezés keserveit írja meg. Akárhogy kanyarítja történeteit, azok mindig a biztonságot adó vagy nyomorúságot hozó földről szólnak. Ősei keményfejű, akaratos jászok voltak, akik inkább törtek, mint hajoltak. Tanyáikon titkon duplafalú konyhát, istállót építettek, hogy legyen hova menekíteni az értékeket - előbb a betyárok, majd az oroszok és a padlásseprők elől.
- Dédnagyapámat az 1848-as forradalom után elvitték a pandúrok. Később agyonlőtték, mert ráfogták, hogy fegyvert rejtegetett a szekéren az állatbőrök alatt - idézi fel az Egerben élő Bakacsi Ernő. A jászsági tanyavilág kemény törvényei sugallták a folytatást. Néhány évre rá a dédapa árulójára széthasított fejjel találtak rá. Egyik fia ugyanis megbosszulta az ártatlanul kivégzett apját, bár maga is belehalt az összecsapásba. A fordulatos históriákból családregény született.
- Tizennyolc éves koromig a lajosmizsei tanyán éltem, s kijártam az emberség ottani iskoláját - mondja a szerző egri könyvbemutatóján. Úgy hozta a sors, hogy éppen 1956 szeptemberében került fel a fővárosba. Első éves egyetemistaként mindjárt elsodorta a forradalom, maga is ott szorongott a tömegben a tüntetéseken, nagygyűléseken.
Most megjelent könyvében mégsem a saját emlékeit veszi sorra, hanem az egrieket avatja regényhőssé. Jób László városparancsnokot, aki az ÁVH-sokat azért kísértette börtönbe, mert ott nagyobb biztonságban voltak, mint az utcán. Meg Mészáros Györgyöt, akit azért ültettek le a Heves megyének szóló kirakatper után, mert a járási munkástanács titkáraként megfogalmazott egy felhívást, melyben a kormány lemondását, titkos és szabad választásokat követeltek. Az ítéletében az állt, hogy "agresszív és fasiszta beállítású" ember. Ennek alátámasztásául csatoltak egy házkutatáskor talált fényképgyűjteményt, melybe hadvezérek képeit ragasztgatta... Másodfokon nyolc évet kapott.
- Furcsa dolog tizennégy éve elhunyt férjemet egy regényben viszontlátni, de jár neki ennyi - gondolkodik el Mészáros Györgyné ugyancsak a könyvbemutatón. - Gyuri nem adta fel könnyen. A börtönben rabtársaitól megtanult cigányul, és szabadulása után lovári nyelvészeti könyveket írt. Vácon, ahol büntetését töltötte, hírszolgálatot szerveztek. Az ő feladata volt, hogy a becsempészett újságokat elolvassa, s a politikai híreket kívülről megtanulja. Utána el kellett tüntetnie a papírt, még az is megesett, hogy megette. Egyszer lebukott: igaz, nem valami rebellis lapot, hanem az MSZMP hivatalos lapját csempészte be neki a smasszer, ám az is tilos volt. Húsz nap szigorítottat kapott érte, s csak akkor engedték ki a poloskás cellából, mikor megfenyegette az őröket.

Forrásgyűjtemény
Legalább félszáz könyv jelent meg az '56-os magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára időzítve. Vannak közöttük regények, visszaemlékezések, dokumentumkötetek, esszék, elemzések. Ez utóbbiak sorából kiemelkedik a Sub Clausula című vaskos kötet, melyet a Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozott. A gazdag forrásanyagból az 1956-os események pontos felsorolása mellett arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy miként roppant meg fokozatosan a diktatúra az októberig vezető hónapok során, mit tettek és mit akartak a forradalom vezetői, miközben az utcákon már tankok dübörögtek és fegyverek ropogtak. A magyar, orosz, angol, amerikai és osztrák levéltárakból származó dokumentumok (szám szerint 126 anyag) alapján nyomon követhető a nagyhatalmak forradalmunkhoz való hozzáállása is.