Az eltűnt legénybúcsú nyomában

A Másnaposok egy legénybúcsúról szól, meg persze a férfibarátságról és a felelősségvállalásról, de pont a legénybúcsúból nem látunk semmit. Rövid (a karakterépítéseket nyilván megkönnyítő, de amúgy felesleges) felvezetés után a hőseink már Las Vegasban vannak, elkezdenek bulizni, majd snitt – és a következő kép az a bizonyos reggel. Ettől kezdve pedig a történet egyszerre halad előre – a barátok a nyomok után haladva próbálják megkeresni a vőlegényt – és ugyanakkor hátrafelé: végigjárva az előző éjszaka helyszíneit fokozatosan összeállnak a mozaikdarabkák, és feltárul a múlt mélységesen mély és főleg röhejes kútja.

Ritkán szoktak magyar mozikban olyan amerikai vígjátékot forgalmazni, amiben nincsenek sztárok. Nos, a Másnaposokban egyetlen nagy név sem szerepel, mégis biztos a sikere – egy ötletes alaphelyzetet bont ki fergeteges humorral, amihez bónuszban a legvégén megkapjuk a legénybúcsút magát is, pontosabban az ott készült fotókat. Úgyhogy a stáblista alatt is megéri a helyünkön maradni a moziban!