Fantáziavilág a köbön

Rutinos gyerekkönyvszerzőnek számít Majoros Nóra a Móra Könyvkiadónál, több korosztály nyelvén képes írni, a kicsiktől a kamaszokig terjed a történetpalettája. A szellemes írónőről tudni kell, miután fiatalon hamar túltette magát azon, hogy kötéltáncos nem lehet a tériszonya miatt, inkább elkezdett meséket írni és rajzolni, ezenkívül a mai napig rajong a természetért (ez számos kötetéből kiderül). 

Legújabb, Boszorkány a lovardában című, 9 éven felülieknek ajánlott könyve Oravecz Gergely rajzaival jelent meg a napokban. Főhősnőjének, Irinek nem könnyű: a teljes neve Szakács Irén, ami szerinte már önmagában is elég ciki, ráadásul megzabolázhatatlan, vörös, göndör haja van. Az új iskolájában sem zökkenőmentes a beilleszkedése: esze ágában sincs behódolni az ötödik osztály két (saját megítélésük szerint) koronázatlan királynőjének, akik „dagadt nyominak” tartják őt. Az apukája legfőbb vágya, hogy lánya megkedvelje a barátnőjét, Vivient, az anyukája meg András pedig a jövő hétvégén házasodik össze… Szerencsére a ceruzák elrepítik egy csodás világba, ahol nincs más, csak ő, a virágos mező, Hercegcsizma és Selyemsörény, a két képzeletbeli paripája. De vajon milyen egy igazi lovat gondozni?! Ez is kiderül, amikor a szomszédos lovarda boszorkányos gazdája megszólítja Irit… 

Görög mitológiát adni meseként az óvodáskorú gyerekeknek?! Első hallásra talán bizarr a gondolat, de a HUBBY-díjas Kertész Erzsi legújabb mítoszmeséje – Kalandok Kirkével. Ne bosszantsd az egyszemű óriást! – a bizonyíték rá, hogy igenis lehetséges. Nem ez az első kísérlete erre, a tavaly megjelent, Az elátkozott erdő című mesekönyvében szintén mitológiai alakok keresik a hirtelen köddé vált derűt (Pán a Városi Múzeum Mitológia mindenkinek című, új kiállítására csöppen, ahol jelenlétével nagy zavart kelt); s közben a pszichológus végzettségű írónő érzékletesen bemutatja hangulataink természetét, érzelmeink árnyalatait. 

A szerző ezúttal Kirké és Odüsszeusz alakját „kelti életre”, esélyt adva, hogy a történetszövés közben a gyerekek további csodás mitológiai figurákat és mítoszokat is megismerhessenek. A mesét olvasó szülőknek külön élmény felismerni a mai sztorik mögött a több ezer éves előzményeket, merthogy a szerző azt vallja: „Minden korosztálynak szívesen mesélek, beleértve a felnőtteket is, mert őszintén hiszem, hogy történetekre szükségünk van.” 

Az új kötetben Ottó egy görög szigeten, nyaralás közben találkozik egy varázserejű lánnyal, Kirkével, aki a segítségét kéri: meg kell menteniük Küklopsz bárányát. Szirének, tengeri szörnyek, sőt, egy igazi jós is része lesz a kalandjaiknak, melyeket kiválóan árnyalnak Káposztás Judit illusztrációi. 

Dr. Zalka Csenge Virág mesemondó és író. 2006 óta járja a világot, és éli a nemzetközi mesemondók kalandos életét. Időközben mesemondásból mesterdiplomát, kulturális tanulmányokból doktori fokozatot szerzett az Amerikai Egyesült Államokban. Kutatási területe a hagyományos mesemondás és a popkultúra (főleg a szerepjátékok) keresztmetszete. Magyarországon és Amerikában is több népmesegyűjteménye, mesemondásról szóló kézikönyve jelent már meg, melyek felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek szólnak. 2020-ban az Év Gyerekkönyvírója díjat érdemelte ki a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. 

Mesemondóként különösen szereti a mítoszokat, eposzokat, kalandos legendákat, valamint az olyan hősöket, akik mindenféle szuperképességekkel rendelkeznek. Íme, néhány példa! A Hétlábú paripák és jó boszorkányok című könyvében a Csíkszentdomokos mesevilágából ad izgalmas válogatást. A varjúherceg ismert mesék ismeretlen változatait tartalmazza. A kalóz királylány a világ minden tájáról mesél történeteket merész lányokról, megértő fiúkról és más, a közhelyeken túlmutató, izgalmas figurákról. 

Mindannyian hallottunk már a gonosz farkasról, az emberevő cápáról és az álnok kígyóról – pedig arra is akad példa, hogy egy hálás farkas, egy hűséges cápa vagy egy nagy tudású kígyó segíti ki az embert szorult helyzetéből. Zalka Csenge Virág épp ilyen állathősökről szóló népmeséket szedett csokorba a világ minden tájáról legújabb kötetében, a Cápatestvérben, Megyeri Annamária illusztrációival kísérve. 

A démont legyőző százlábú, az ellenséget megfutamító, bátor egér és társaik sorra megmutatják, milyen izgalmas és kedves világ nyílhat meg számunkra, ha túllépünk a megcsontosodott előítéleteken, és kíváncsian, szeretettel fordulunk a minket körülvevő természeti környezethez. Benne különösen az állatokhoz, akik épp olyan sokfélék és egyéniek, akárcsak mi, olvasók.