Tojászsonglőrködés

A piacra termelő tyúkállomány az uniós csatlakozás óta 5,3 millióról 3,5-4 millióra csökkent, s ma már a héjastojás-piac 25-30 százalékát az importált tojások teszik ki. A szakember szerint az EU szigorú állatvédelmi, környezetvédelmi, szalmo¬nella mentesítési és forgalmazási szabályaival a hatékonyságot nem, a költségeket annál inkább növelő infrastrukturális beruházásokba hajszolták a termelőket, akik a jelentős fejlesztési hitelek és a megnö­vekedett amortizáció terheit nyögik.

Gond az is, hogy Németország az EU által előírt határidő előtt két évvel felszámolta a hagyományos ketreces tartást, aminek következtében eleinte keresleti piac alakult ki, majd a fejlesztések után a túlkínálat lett úrrá Európában. Így most a német piacról kiszoruló lengyel, szlovák és litván tojásfelesleg hazánkra zúdul. Az árvízi helyzet miatt a takarmányok ára felfelé kezd mozogni, tovább növelve a tojás önköltségét. A boltokban a tojás fogyasztói ára (a megtévesztő, vevőcsalogató apró tojás ára kivételével) egy fillérrel sem csökkent. Az importtojások származási helyéről a vásárló csak otthon szerez tudomást, hiszen a csomagoláson egy magyar csomagolóhely azonosító száma és neve látható csupán.

Mindezek oda vezettek, hogy a termelők tovább csökkentik a termelést, a kisebbek abbahagyják, így ebből a viszonylag olcsó, biológiailag tökéletes, a legszegényebb rétegeknek is megfizethető fehérjeforrásból még inkább más országok termelésére szorulunk. A Tojásszövetség most közleményt adott ki, melyben arra figyelmeztet mindenkit: ha majd alig lesz magyar termelő, nem őket kell okolni a magas árak miatt.