Gőzerő: hajt és felemel
Csihogó, pöfögő, zakatoló, fütyülő gépcsodák – egy kiállítás, ahol a tárgyak többsége akár a látogató által is beindítható. A gőz erejének hasznosítási formáit, a technikai fejlődés szakaszait látványosan és interaktívan mutatja be a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum közös kiállítása, mely az alföldi megyeszékhelyen november közepéig tekinthető meg.
A Felemelő század rendezvénysorozat keretében – a Műszaki Örökség Program részeként – megszervezett tárlaton működő modellek is láthatók a 19. századból. A technikatörténet és a műszaki fejlődés is a felemelő évszázad része: az 1800-as évek robbanásának igazi motorja volt az emberiséget máig segítő gőzerő. A tárlaton a látogató összerakhatja az első magyarországi gőzmozdony modelljét, a szénnel teli szívlapátot felemelve kipróbálhatja, milyen nehéz munka lehetett a kazánfűtőé, típusonként meghallgathatja a gőzmozdonyok hangját.
Az első gőzgép Thomas Savery találmányaként született 1698-ban, míg a két évszázadon át uralkodó dugattyús gőzgépet Thomas Newcomen alkotta meg. Az 1712-es szabadalmazású típus gerendákból ácsolt himbával működött. Aztán 1781-ben James Watt – az úgynevezett planétahajtás alkalmazásával – a lengőmozgást forgómozgássá alakította.
A gőzerő először a bányászatban jelent meg a bányavíz legyőzésére. Nálunk az 1824-ben Selmecbányán állították működésbe, s ezzel az elsők között voltak a kontinensen. Az első tűzoltó-gőzfecskendő szabadalmát magyarok nyújtották be, majd Angliában gyártották először, itthon az 1870-es években kezdték alkalmazni. Az első gőzmalom 1836-os megjelenése után megindult a malomipar fejlődése is. 1873-ban Pesten mutatták be a hengerszéket, melyet Mechwart András fejlesztett tovább. A Ganz-Mechwart féle hengermalmok forradalmasították a kenyérgabona őrlését. A század végére a főváros az amerikai Minneapolis mellett a legnagyobb malomipari központtá fejlődött. A vasút honi térhódítása az első Belgiumban gyártott, 50 lóerős mozdonyok érkezésével kezdődött. 1845 elején Pest, Buda, Poson és Pannonia néven futott a négy lokomotív.
A szolnoki kiállítás egyik apropója, hogy szeptember 1-jén ünnepelték a város napját, emlékezve arra, hogy a megyeszékhely életében máig meghatározó vasúti közlekedés 1847-ben ezen napon ért a településre. Az első vonaton ott volt István főherceg, gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos is. Akkor az ünnepélyes fogadások miatt 3 óra 22 perc alatt ért Pestről Szolnokra a szerelvény – amúgy a hivatalos menetidő nem egészen 3 óra volt.
A kiállítás november 14-ig keddtől péntekig 9 és 17 óra között látogatható.
A fotóra kattitntva megnyílik a képgalériánk!
