Vandálok az éjszakában

Egernek nem csak előnye származik abból, hogy a borok városának mondhatja magát. A kirándulók egyik kedvenc helyén, a Szépasszony-völgyben például gyakran dúlnak a borisszák. A mámor istenét ábrázoló Bacchus-szobrot különös előszeretettel vették célba. A borpincéiről híres hely jelképének számító alkotás annyiszor sérült meg az elmúlt években, hogy a város feladta: már vissza sem teszik a helyére. A hordón ülő istenség szobrát – a térfigyelő kamerák dacára – többször ledöntötték, minden testrészét eltörték. Előfordult, hogy tagjait az Eger-patakból kellett kihalászni. A város más részén egy szobormadár szájából a fémből készült szőlőfürt szemeit csórták el, az alkotás rendbehozása milliós tétel volt. A kollégiumok környékén élőknek ugyancsak kevés nyugodt estéjük akad.

A törni-zúzni vágyók persze a legtöbb településen megtalálják a maguk célpontját: legyen az frissiben elkészült buszváró vagy üvegfalú telefonfülke. A vandálok többnyire megússzák, ritkán fordul elő olyasmi, mint nemrég Pécsett, ahol épp a rendőrök karjaiba futott két tizenéves, akik kővel dobálták egy buszmegálló ablakát. A százezer forintos kárt a szülőknek kellett kifizetniük.

Az értelmetlen pusztítás a természetet sem kíméli. A minapi hír szerint akadnak, akik a főváros körüli erdőségekbe járnak randalírozni, s ezzel évente százmilliós kárt okoznak a pilisi parkerdőkben. Azzal tombolják ki a dühüket, hogy elégetik a szemetesládákat és a játszótéri játékokat, s arra sem sajnálják a fáradságot, hogy a turistajelzéseket baltával vágják ki a fák kérgéből.

Az önkormányzatok tehetetlenek, ezért akad olyan vagyonvédelmi cég, amely már külön szolgáltatásként kínálja nekik, hogy segít megőrizni a köztéri vagyont. A vadonatúj EU-s játszóterek mászókáit, hintáit, a köztéri szobrokat, a frissiben elkészült díszburkolatokat például. Lassan ugyanis kevesebbe kerül egy vagyonőrt alkalmazni, aki fülön csípni az éj leple alatt a házfalra graffitit rajzolgató kamaszt vagy a szobor karját letörni készülő suhancot, mint helyrehozni a károkat. A biztonsági szakértők szerint remény sincs arra, hogy a vandalizmus hulláma magától elülne, ugyanis a munkanélküliség és a létbizonytalanság erősödő agressziót szül, és sokan ezt igyekeznek levezetni azzal, hogy törnek-zúznak. A városok és falvak térfigyelő rendszerekkel „fegyverkeznek”. Temető is egyre több akad, ahol kamera pásztázza a sírokat – a vizslató szerkezeteket legfeljebb a temetések idejére kapcsolják ki –, így próbálják távol tartani a tolvajokat és a sírköveket borogatókat.

Rokonszenvesebb persze, ha a rend őrei és az önkormányzatok elébe mennek a bajnak, és igyekeznek lekötni a tomboló fiatalok energiáit. Szolnokon például pályázatot írtak ki, s a legjobb témával előállóknak a helyi kamasztanyán adtak egy falat, amit legálisan összefújhattak a graffitisek. Mindez annak a belügyi tárca által támogatott programnak a része volt, mely Flakonba zárt lelkek címmel zajlik a városban, s azt szolgálja, hogy a falfestészetet a közbiztonság szolgálatába állítsák. A kezdeményezéstől azt várják, hogy a festékflakonnal támadó tizenéveseket sikerül megszelídíteni, s eztán nem a házak homlokzatán élik ki alkotókedvüket.