Munkáltatói önkényre hangolva

Rugalmasabb foglalkoztatást tesz lehetővé az új Munka törvénykönyve (Mt.), így kedvez a vállalkozásoknak, hogy több munkahelyet hozhassanak létre – ezzel érvel a kormány a változások mellett. A szakszervezetek tiltakoznak: szerintük az új Mt. nem hoz létre új munkahelyeket, viszont egy sor munkavállalói jogosultságot megszüntet vagy hátrányosan változtat meg. A tervezet jelenleg az Országgyűlés előtt van, mint törvényjavaslat – amennyiben elfogadják, 2012. július elsejétől lép hatályba.

Az érdekképviseletek által sérelmezett problémák nehezebben kommunikálhatók, mint azok a nagy felháborodást kiváltó paragrafusok, amelyek korábban szivárogtak ki, és a mostani tervezetből hiányoznak. Így nem szűnik meg a védett kor intézménye, sem a terhes nők elbocsátásának tilalma. A változások részletszabályokat és alapelveket érintenek, összességükben azonban a munkáltató pozícióját erősítik.

A mostani törvényjavaslat szerint húsz nap lesz az alapszabadság, ehhez jönnek a kor alapján, illetve a gyerekek után járó pótnapok. A szabadság egy részének kiadását akár a következő év végéig el lehet halasztani. A ki nem adott szabadságot pénzben nem lehet megtéríteni. Kivételes esetben a munkáltató akár szabadságról is visszarendelheti a munkavállalót dolgozni – ez eddig is így volt, de az ezzel összefüggésben okozott kárt meg kellett téríteni; az új Mt. nem tartalmaz ilyen szabályt.

Rendkívüli felmondás helyett azonnali hatályú felmondást tartalmaz a javaslat, amelyet azonban a régi szabályok szerint kell indokolni, alátámasztani. Azok a munkavállalók, akiknek a jogviszonyát jogellenesen szüntették meg, és ezt a bíróság megerősítette, nem kérhetik az eltelt időre járó átlagkeresetüket, csak legfeljebb egy évre szóló távolléti díjat – ami jelentősebb kevesebb, hiszen egy jogerős ítélet átlagosan három évet vesz igénybe. Munkavállaló nem kérheti a munkaviszony helyreállítását a perben. Így a munkáltatóknak jóval kisebb kockázatot jelent jogellenesen megszüntetni a munkaviszonyt.

A munkaviszonnyal összefüggésben okozott károk körül is lesz változás. Új intézmény a munkavállalói biztosíték, amely egyfajta kaució előírásának lehetőségét jelenti a pénzt vagy a leltárt kezelő dolgozók esetében: ha a munkavállaló kárt okoz, akkor ebből a legfeljebb egyhavi bérnek megfelelő kaucióból juthat pénzéhez a munkáltató. Összességében könnyebb lesz érvényesíteni a munkáltatói követeléseket, nem kell ezért feltétlenül bírósághoz fordulni. Ugyanakkor a munkáltató kártérítési felelőssége esetén egy sereg új kimentési ok került a szövegbe. Nem kell megtéríteni a munkavégzéssel összefüggésben okozott kárt, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt „az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa”. Még ezen túl is a bíróság a méltánylást érdemlő körülmények alapján elengedheti a kártérítés egy részét.

Jelentősen átalakul a pótlékok rendszere: megszűnik a korábban tizenöt százalékos délutáni pótlék; az éjszakai pótlék lesz az egyetlen műszakpótlék, amely este hattól reggel hatig jár. Ezek már az úgynevezett rugalmasságot javító szabályok közé tartoznak. A változások java azt szolgálja, hogy a munkáltató akkor vegye igénybe a munkavállalók munkaidejét, amikor neki kell, és ezért minél kevesebbet kelljen fizetnie. Az ügyeleti és a pihenőidőben végzett munka nem szerepel a munkaidő-nyilvántartásban; a legfeljebb hat órában foglalkoztatott részmunkaidősöknek a munkaidejét csak három napra előre kell megadni; nem jár bér az állásidőre, ha elháríthatatlan külső okból áll a munkavégzés.

Az új Mt. filozófiáját leginkább egy paragrafus hiányával lehet megmutatni. A hatályos törvénykönyv még tartalmazza, hogy munkáért munkabér jár, bármiről is állapodnak meg a felek. A jelenlegi javaslat szerint bárki dolgozhat akár ingyen is, ha sikerül vele aláíratni egy ilyen értelmű nyilatkozatot…

Eva-frász
Gondolatban már temetik az evát a vállalkozók, ugyanis nyilvánvaló, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó napjai meg vannak számlálva. Ennek legfőbb oka, hogy a miniszterelnök nem enged az eva megszüntetésére irányuló Matolcsy-tervből. A fideszesek és a kereszténydemokraták változatlanul szeretnék, ha legalább 2012-ben maradna az egyszerűsített vállalkozási adó. A jelenlegi évi 25 milliós bevételi plafont 30 millió forintra emelnék. Ezenkívül 35 százalékra srófolnák az eva ma 30 százalékos mértékét is. Mindez 2012-ben lenne érvényes (azaz jövőre még maradna az eva), 2013-ban viszont megszűnne. Lapzártánk előtt a javaslatról nem volt szavazás a frakcióülésen, de mindenki tudomásul vette vagy egyetértett vele. Vagyis a számlagyárosok csillaga újra fényesen ragyoghat...

Sértődött érdekvédők
Drasztikusan megnyirbálja a szakszervezetek jogait a Munka törvénykönyvének legújabb változata. Nem csoda, ha az érdekvédelmi tömörülések az utóbbi időkben ritkán tapasztalt egyetértésben vonulnak az utcára. Legutóbb november 4-én, pénteken az ország csaknem száz pontján, mintegy kétezer autóval, félpályás útlezárásokkal lassították a forgalmat – így tiltakozván többek között a háromoldalú szociális párbeszéd felszámolása ellen.

A kormány viszont azzal érvel: igazi hungarikum, hogy az érdekvédők nálunk ennyire „széles spektrumú” jogokkal rendelkeznek. Ezért a tervezetük jelentős korlátokat állít: ezerdolgozónként egy szakszervezeti tisztségviselő lehet majd, és még a legnagyobb létszámú cégeknél is legfeljebb négy szakszervezetis tevékenykedhet. Az érdekvédők munkaidő-kedvezményét 10 százalékban maximálnák, azaz mindössze napi 48 percet tölthetnének ebbéli tevékenységükkel. Ez utóbbi jelentős visszalépés a most érvényes szabályozáshoz képest, amely minden harmadik beszervezett tag után két óra kedvezményt ad a tisztségviselőnek. Ez a szabály tette lehetővé, hogy a nagy vállalatoknál akár tucatnyi dolgozó napi nyolc órában csak érdekvédelemmel foglalkozhasson.

Próbanapok feketén
Leáldozott már az alkalmi munkások kiskönyvébe eltűnő tintával író „varázstoll” ideje, miután tavaly szigorították az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait. A munkaadók egy része azonban tovább trükközik: sokan például „próbamunka” címen próbálják megúszni, hogy munkaszerződést kössenek, illetve bejelentsék az új embert. A munkaügyi ellenőrzések találtak takarítócéget és telefonos értékesítéssel foglalkozó társaságot is, ahol ilyesmivel buktak le.

A törvény megnehezítette a feketefoglalkoztatást, de szaporodtak az ezzel egyenrangú, ám nehezebben bizonyítható vétségek – tudtuk meg Gedeon Andrástól, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivőjétől. Előfordul például, hogy a dolgozót csupán négy órára jelentik be, holott teljes műszakban alkalmazzák. Megesik, hogy az illető teljes biztonságban érzi magát, mivel nem is tud erről, csak utólag döbben majd rá, hogy a szolgálati ideje jóval lassabban gyarapodott. Jellemző visszaélés, hogy a munkaidő vagy a szabadság nyilvántartását kettősen vezetik, így akad egy hamis és egy valós változat. A főfelügyelőséghez évente 8-9 ezer bejelentés és panasz érkezik. Jobbára azokra a visszaélésekre derül így fény, amelyeket a dolgozót azonnal és fájón érintik: például késve kapja a fizetését és kevesebbet, mint amire számított. Nem adják ki a szabadságát, szabálytalanul túlmunkára kötelezik.

A szabálytalanságokat sokszor azért fedi homály, mert a dolgozó örül, hogy egyáltalán van munkahelye, és kényszerből falaz a főnökének. A cinkosság általában azt szolgálja: „legyen jó mindkettőnknek rövid távon”. Mindez azonban nem menti fel a munkaadót – ennek nyomatékot adhat a bírság. A munkavállaló fejére is visszahullhat azonban a vétség. Ha például egy állástalant feketemunkán érnek az ellenőrök, azt be kell jelenteniük egy közös nyilvántartásba. Mivel az esetről értesül a munkaügyi központ is, emiatt az illető elleshet a munkanélküliként kapott járandóságától, a lakóhely jegyzője pedig megvonhatja a segélyt.

Vesztes szerepben vergődnek a nők
Pályakezdőként ugyan csaknem annyit keresnek mindkét nem tagjai, ám az ígéretes indulás után a nők bére – a harmincas éveikben – megtorpan, és a különbség egyre növekszik. A gyengébb nem tagjai nagyjából ötödével kapnak kevesebb pénzt ugyanazért a munkáért, mint az urak – derül ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság esélyegyenlőségi vizsgálatából. A munkavégzést befolyásoló betegség is másként érinti a két nemet: a rossz egészségi állapotú nők harmadával keresnek kevesebbet a hasonló panaszokkal bajlódó uraknál. Főleg a versenyszférában előny férfinak lenni, míg a költségvetési intézményekben alig szenvednek hátrányt a nők.

A törvény védi az elbocsátástól a terheseket, valamint a kisgyerekes anyákat három, az örökbefogadókat pedig fél évig. Azokat sem küldhetik el, akik gyermeket terveznek, ám a fogantatást mesterségesen kell megsegíteni. A valóságban azonban ezek a jogok is csorbát szenvedhetnek.

„Megkérdezték, hogy terhes vagyok-e, és részt veszünk-e lombikprogramban, majd a kezembe adták a felmondásomat. A valódi ok, ami miatt kirúgtak, hogy meghallották, kisbabát szeretnénk. Csak utólag tudtam meg, hogy akkor sem bocsáthatnak el, ha meddőség elleni gyógyszeres kezelésre járunk” – panaszolja egy asszony. Jogellenesen váltak meg tőle, ezért munkaügyi bírósághoz fordulhat.

Akad, akit a vetélése után, még a kórházban értesítettek arról, hogy elbocsátják. Ugyanis nem akarják kivárni, míg újra kezelésekre kezd járni, hogy megint teherbe essen.

Egy másik kisgyermekes anya a busás fizetéssel járó előléptetésének nem tud felhőtlenül örülni. A főnöke ugyanis egy „zsebszerződésben” kikötötte: egyetlen napot sem maradhat amiatt táppénzen, hogy megbetegedett a csemetéje.

Szépek előnyben
„Fiatal, csinos lányt butikomba eladónak felveszek.” Sok huszonévesnek csillan fel a szeme, ha hasonló hirdetést lát. Betérve aztán gyakran kiderül, hogy „beugróként” ingyenmunkát várnak.

„A főnök asszony azt mondta, előbb szeretne meggyőződni arról, hogy tudok bánni a vevőkkel. Ezért az állásinterjú mellé még két próbanapot is előírt, amit végig kellett dolgoznom, anélkül persze, hogy egy fillért fizetett volna érte” – derül ki egy eladólány szavaiból. Két napig hiába serénykedett, végül mégsem ő kapta meg az állást.

A jog szerint először írásos munkaszerződést kell kötni, s csak utána kezdődhet a műszak. A jelentkezők ingyenes „kipróbálása” törvénytelen. Csak azután köthetnek ki próbaidőt, miután felvették az illetőt – tájékoztat a munkaügyi főfelügyelőség. Mégis dívik ez a szokás, mert így néhány műszak munkabérét megspórolhatja a ráérősen válogató főnök.

A hasonló hirdetéseket törvénysértőnek tartja az Egyenlő Bánásmód Hatóság is: senkit sem lehet megkülönböztetni ugyanis a kora miatt. Egerben például egy panaszos azért fordult a hatósághoz, mert a raktáros-árufeltöltő állás hirdetésében kikötötték, hogy csak 20–30 év közötti jelentkezőt vár¬nak. A céget megbírságolták.

Két lány egyben
A beosztottak kiszolgáltatottságáról már vicc is született! Mi volt régen a dolgozók szimbóluma? A sarló és a kalapács. Most pedig mi a jelképük? A fagyi és a galamb. Ha nem nyalsz, akkor repülsz… Nyilván erre spekulált az a vállalkozó, aki interneten keresett „kettő az egyben” jeligével személyi asszisztenst és barátnőt. Kisakkozta, hogy egy szerető és egy titkárnő külön-külön sokba kerül, együtt azonban olcsóbb. Próbaéjszakát kért a jelentkező leányzóktól, hogy tesztelje, tényleg fekszik-e neki a hölgy… Az erotikus kisugárzás nagyobb súllyal esett latba, mint a helyesírástudás. A magát dörzsöltnek gondoló hím úgy bukott le, hogy a céges telefonszámát adta meg az álláskeresőknek, így hamarosan nemcsak a tévéstábok érték utol, de vélhetően a felesége nyújtófája is.