Számítógép várja az árt

Különösen veszélyeztetett vidék Szatmár és Bereg, ahol négy olyan folyó is van, amelynek vízhozama a határszelvénynél huszonnégy óra alatt akár százszorosára is növekedhet. Ilyen helyzetben mindennél fontosabb az információ, hiszen annak birtokában a vízügyesek időben felkészülhetnek a rendkívüli árhullámok fogadására.

Épp ezért kiemelkedő az a több mint húsz elemet tartalmazó közös magyar–ukrán árvízvédelmi fejlesztési program, mely a tervek szerint még márciusban elkészül. Magyar oldalon a töltések magasítását, a hullámterek rendezését és vízelvezető képességének helyreállítását tartalmazza a fejlesztési koncepció, amelyben figyelmet fordítanának a további víztározási lehetőségek feltárására, valamint az árvízi riasztó és előrejelző rendszer fejlesztésére is. A kárpátaljai oldalon mintegy harminc kilométer hosszban töltésfejlesztései munkálatok, valamint síkvidéki és hegyvidéki árapasztó tározók építése a terv. A négy tervezett tározó csaknem 100 millió köbméter vizet lenne képes befogadni, ami nagymértékben csökkentené mind nálunk, mind Ukrajnában az árvízi kockázatot. A tározók a Borzsa vízgyűjtőjén, illetve a beregszászi, a nagyszőlősi és a huszti járás területén épülnének meg. A programban figyelmet fordítanak majd a meglévő magyar–ukrán távmérő rendszer továbbfejlesztésére is, mely már eddig is sokszor igazolta hasznosságát.

Ez a távjelző hálózat most újabb elemekkel bővült, a napokban befejeződött az az árvízvédelmi információs rendszer fejlesztése a Felső-Tisza vízgyűjtőjén, mely egy svájci pályázati forrás segítségével valósulhatott meg. A több mint 76 millió forint értékű beruházás eredményeit háromoldalú – magyar–román–ukrán – konferencia keretében mutatták be Baktalórántházán. A Svájci–Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával többek között három új hidrológiai mérőállomást hoztak létre a Felső-Tisza mentén, amelyeket integráltak a meglévő magyar–ukrán közös rendszerbe. Egy igazi szakmai bravúrt is sikerült megvalósítani: egy térinformatikai adatokat is figyelembe vevő csapadékle-folyási modell segítségével ezentúl előre elemezhetik majd a szakemberek az aktuális árvíz lefolyását, viselkedését.