Hévíz: vitatott előnyök

A világszervezet listáján szerepelni nemcsak nagy megtiszteltetés, a sok turistát vonzó látványosságból jelentős bevételt is kovácsolhatnak a kitüntetett települések, régiók. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor nehéz összehangolni a mindennapi életet a „múzeumi” elvárásokkal. A Tokaji borvidék több települése is kiszállt volna egy idő után az „örökségből”, tagként ugyanis szigorú tájmegőrzési feltételeknek kell eleget tenni, és ez bizonyos fejlesztéseknek az útjába áll – a szerencsi erőmű megépítését végső soron az UNESCO tiltotta meg. A listáról való visszalépésre is volt már példa: a két Komárom 2008-ban elállt az erődrendszerük jelölésétől, azóta a terv „továbbfejlesztés alatt” van.

Hazánkban a listára kerülésről, illetve az azon maradásról az Emberi Erőforrások Minisztériuma dönt. Egy tavaly végzett felülvizsgálat érdekes eredményeket hozott. Például korábban „A Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó” néven futó várományosokhoz hozzácsatolták a Káli-medencét, valamint Balatonfüred reformkori városrészét „Balaton-felvidék kultúrtáj” néven. De a 29 település közül néhánynak nem tetszett az ötlet, és nem támogatták a jegyzékbe vételüket. A tervvel Hévíz önkormányzata sem volt maradéktalanul elégedett, a városatyák egymagában a Hévízi-tavat látnák szívesen a világörökségi listán – ami viszont többéves előkészítő munkával járna. Akiknek pedig sikerül felkerülniük a várományosi listára, azoknak sem jön el rögtön a Kánaán, akár évtizedek is eltelhetnek továbblépés nélkül.