Tegyük hűvösre!

Őshazája Európa, Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika erdőségei, cserjései, a sok-sok vadon élő faj között ott találjuk a nálunk őshonos erdei cikláment (Cyclamen purpurascens) is, amely szigorúan védett, gyűjtése tilos. Első cserepes változatai még kevés és kicsi virágot hoztak, napjaink hibrid fajtái gazdagon és hosszan virágzók. Jó tudni azonban, hogy a nagyvirágú, feltűnően szép hibridek jóval kényesebbek, mint a kisebb virágú, szerényebb változatok.

Melegben, 18 fok fölötti hőmérsékleten nem érzi jól magát, díszét veszti: torz virágot hoz, levelei sárgulni kezdenek. A hűvös szoba, az üveges, hideg veranda, az ablakköz vagy a télikert az ideális számára. Az erős fényt, a tűző napot sem kedveli, tartsuk félárnyékos-árnyékos helyen.

Mérsékelten öntözzük, a két locsolás között hagyjuk a földjét egy kissé megszikkadni. Ügyeljünk, hogy a levelek és a bimbók közé lehetőleg ne kerüljön víz (mert megbetegedhetnek), a földet öntözzük közvetlenül a cserép pereménél. Az elnyílt virágokat, a sárgult leveleket ne késsel vagy ollóval messük le, hanem tőből szakítsuk ki. Így nem marad vissza csonk, ami fertőzési forrás lehet. A ciklámen meghálálja a tápoldatot.

Foszforban és káliumban gazdag tápsót válasszunk, és szigorúan az előírt hígításban öntözzük vele a növényt (havonta, kéthetente), mert érzékeny a talaj, illetve az öntözővíz átlag fölötti sótartalmára. Ha elvirágzott, fokozatosan adjunk neki egyre kevesebb vizet, hogy levelei elszáradjanak. A gumót május végéig hagyjuk eredeti cserepében.

Ezután tegyük világos, de nem túl napos helyre és kezdjük mérsékelten öntözni. Amikor az első levelek megjelennek, a gumót vegyük ki és ültessük új, friss földdel töltött cserépbe.