Kinek mondjam el? – Vitában a tanárral

Kedves Ágnes!

Szülői döntés előtt állunk, s mivel hosszú évek óta olvasom rovatát, megtisztelne a véleményével. Gergőről, a 12 éves fiamról van szó. Most végezte a hatodik osztályt a városunk egyik legjobbnak tartott iskolájában. A bizonyítványa elég jó lett, a legtöbb tárgyból ötöst hozott, kettőből négyest, egyből pedig kettest – gondolhatja, hogy ez a jegy okozta a legtöbb indulatot nálunk… Ráadásul az egyik fő tantárgyból, történelemből kapta. Ez a fiú, aki egészen a most véget ért tanévig imádta a történelemtémájú ifjúsági regényeket, filmeket, a régi mondákat, a görög-római mítoszok gyerekeknek szóló változatait.

De tavaly ősszel minden megváltozott. A régi, fiatal tanárnő szülési szabadságra ment, és az osztály új történelemtanárt kapott egy középkorú férfi személyében, ő pedig valamiért az első perctől fogva utálja Gergőt. Aki, beismerem, nem könnyű gyerek. Afféle igazság bajnoka, nagy a szája, kiáll a véleménye mellett.

Nem szemtelen, de ha úgy érzi, igaza van, szembeszáll a tanárokkal is. És sajnos nem mindig tudja, hol a határ… A többi tanár egészen jól elviseli ezt, az osztályfőnöke kifejezetten szereti őt, a négyes magatartásjegy kifejezi, hogy ha nem is példás a viselkedése, de azért nem rossz gyerek. Az új tanár azonban nem fogadja el a vitázást.

Ezerszer könyörögtem már a gyereknek, hogy fogja be inkább a száját, de egészen a félév végéig ez nem történt meg. Aztán a félévi kettes jegy láttán Gergő is megtört. Onnan kezdve tényleg nem szólt vissza, de már késő volt. A ta­nár azóta üldözte, egyesekkel szórta meg, hogy a jól sikerült dolgozatokat semlegesítse – még most, a digitális oktatás során is.

Elhatároztuk, hogy ebből elég. Bementem az osztályfőnökhöz, majd az igazgatóhoz, kértem, tegyenek valamit. Kedvesen ugyan, de elutasítottak, hogy a szaktanár joga az osztályzás. De én meg arra gondolok, hogy ha ez az üldözés a következő tanévben is marad, az egyik fő tantárgyból a hetedik év végi esetleges rossz jegy jelentősen ronthatja majd a továbbtanulási esélyeket.

El akarom vinni másik iskolába, még most sem késő átíratni. A férjem azt mondja, tanulja meg a gyerek, hogy az élet nem fáklyásmenet, mindig lesz majd rossz főnök, akadályozó tényező, tanuljon meg ezzel megbirkózni. Gergő pedig egyszer menne, másszor meg maradna a barátok és a többi tanár miatt…

Üdvözlettel: Dóra

Kedves Dóra!

Nem lehet kétséges: el kell vinni Gergőt másik iskolába! Ön megpróbált segítséget kérni, nem kapta meg. Ez nem megfutamodás, hanem a gyerek kimentése egy rossz és megalázó helyzetből.

Üdvözlettel: Ujlaki Ágnes