Segíteni a segítőkön – avagy Etesd a dokit!

– Folyamatosan követtük a járvány második hullámával kapcsolatos információkat, és magunk is arra a következtetésre jutottunk, hogy ezúttal sokkal súlyosabb a helyzet, mint tavasszal volt. Az egészségügyi dolgozókra immár hatalmas teher hárul, ráadásul közülük is sokan megbetegedtek – meséli Serfőző Márta, a kezdeményezés egyik alapítója.

A jótékonysági akció ötlete a séfjüktől származik. Keve Márton ugyanis a tavaszi első hullám idején éppen első munkanapját töltötte volna abban az étteremben, amely aznap már be is zárt a vírusszabályoknak megfelelően, és a kialakult helyzetre való tekintettel szabad kezet kapott egy új menü kikísérletezésére. Ekkor jutott eszébe, hogy valamiféle jótékonysági programba is belefogna, ha már rendelkezésére áll a nyakába szakadt korlátlan idő, a szakértelme, valamint sok alapanyag.

Így született meg az Etesd a dokit! kezdeményezés, amihez Serfőző Márta először felajánlóként csatlakozott, és gluténmentes péksége révén pékárukat ajánlott fel. A csapatban a munkamegosztás már az első napokban kialakult: Keve Márton séf főzött, a lányok – Pancsovay Zita, Drégelyi Xénia és Farkas Kata – pedig a projekt szervezését végezték. Civil kezdeményezésük aztán hamarosan népszerűvé vált támogatói és támogatotti oldalon egyaránt.

A tavaszi első járványhullám idején tizenegy hét leforgása alatt több mint ötvenezer adag ételt juttattak el a heroikusan küzdő egészségügyi dolgozóknak. Megtapasztalták, hogy pártfogoltjaiknak szükségük van a tevékenységükre, illetve azt is, hogy a támogatóik óriási tenni akarással segítenek. Ekkor fogalmazódott meg, hogy társadalmi vállalkozásban folytatnák működésüket, és létrehozták az Etesd Nonprofit Közhasznú Szervezetet.

Ha kérik, recept is jár

Pártfogoltjaik pozitív visszajelzésekkel hálálják meg a munkájukat. Rendszeresen tájékoztatják a csapatot, hogy nagyon ízlik nekik Keve Márton séf főztje, illetve azt állítják, hogy egyfajta mentális élményt, kikapcsolódást jelent számukra az ételkülönlegességek elfogyasztása. Volt, aki azt írta a stábnak, hogy valóságos közösségi élményhez juttatták őket arra a húsz percre, amikor közösen megebédeltek, és minden napjuk várakozással telik, legközelebb vajon mit kapnak. Sőt, olyan egészségügyi dolgozó is akadt, aki elkérte a felszolgált ebéd receptjét.

A világjárvány gazdasági hatása Magyarországon is alapjaiban rengette meg a vendéglátó- és szállodaipart, amelyben a kezdeményezők dolgoztak. Be kellett zárniuk a vállalkozásaikat, ám ők arra gondoltak, hogy a kényszerből felszabadult idejüket és energiájukat pozitív cselekvésre fordítják. Serfőző Márta azt is elárulja, hogy miközben segítettek, maguknak is hatalmas élmény volt, hogy ilyen nagyságrendű társadalmi összefogást sikerült megvalósítaniuk, és segítséget tudtak nyújtani.

Később, amikor valamelyest hanyatlott a járvány, ideiglenesen leálltak. Május végén zárult az Etesd a dokit! 1 projekt, bár utána lecsengetésként még munka nélkül maradt vendéglátósokat és hajléktalanokat segítettek néhány hétig. Aztán októberben súlyosbodott a járvány második szakasza, és ekkor újra elérkezettnek látták az időt, hogy azzal segítsék a leterhelt egészségügyi dolgozókat, amihez értenek: tiszteletük és köszönetük jeléül ismét főztek nekik.

Főzni azonban otthon vagy akárhol nem lehet ilyen nagyságrendben! Ételeik kizárólag a HACCP-szabályok betartásával, engedélyezett konyhákon készülnek, és csatlakozott hozzájuk már egy logisztikai partner is, amely az ételek kiszállításában támogatja őket. Mindennek azonban jelentős anyagi vonzatai vannak: energiaköltségek, alapanyagok, szállítás, miegymás.

Számtalan a szempont

Az Etesd a dokit stábja – az elnevezés ellenére – nem csak orvosoknak szállít ételt. Szeretnének minden, egészségügyben dolgozóhoz eljutni, ezért kórházakba, mentőállomásokra és tesztlaborokba is visznek ebédmenüket, és mivel az egészségügyben dolgozókat etetik, azt is fontosnak tartják, hogy az ételeik is egészségesek legyenek. Már a kezdet kezdetén, az első adag ételük elkészültekor fő szempontjuk volt, hogy az általuk összeállított menük táplálóak, vitaminban gazdagok és nem mellesleg finomak legyenek. Emellett környezettudatosak is, hiszen mindent lebomló csomagolásban szállítanak, ételeik elkészítésekor a fenntartható, lehetőség szerint hulladékmentes működésre törekednek.

Ezeket a forrásokat pénzügyi felajánlásokból tudják előteremteni, miközben úgy mondják, hogy a „dupla segítség” a céljuk: a szakácsoknak és a kisegítőknek az ételek előállításáért tiszteletdíjat biztosítanak, ha pedig nyersanyagot kell vásárolniuk, azt olyan kistermelőtől veszik, akinek jól jön a megrendelés ebben a nehéz időszakban.

Miként választják ki, hogy kiket etessenek? Ilyen szempontból igazán egyszerű a dolguk a járványidőszakban, amikor világosan látszik, hogy az ország legleterheltebb ágazata az egészségügy. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy rengeteg család is nehéz helyzetbe került, például éppen azért, mert a szülők a vendéglátásban dolgoztak, és akaratuk ellenére munka nélkül maradtak.

Bőven van tehát kin segíteni, és rengeteg tervük van ezzel kapcsolatosan a jövő évre, illetve arra az időszakra, amikor egyszer végre-valahára véget ér a járvány. Szeretnének például gyerekekkel foglalkozni, megismertetni velük a természet- és környezetvédelem fontosságát, a környezettudatos, fenntartható, hulladékmentes életformát, a környezetünkben található növények újszerű hasznosításának módját, az egészséges és környezettudatos ételkészítés titkait. „Ételt adni gondoskodás” – így hangzik a csapat mottója, és ennek jegyében gondolnak a jövőre.

Serfőző Márta visszaemlékezése szerint az Etesd a dokit! csapata olyan kiválóan működött és organikusan fejlődött a kezdetektől fogva, hogy már tavasszal, az első hetek megfeszített munkája után tudták, később sem hagynak fel a tevékenységükkel. Rákaptak a jótékonykodás ízére, etetés közben jött meg hozzá igazán az étvágyuk