Kedvez az időjárás a gombáknak, tömegével lepik el mostanában az erdőt, mezőt. Sokan indulnak ilyenkor gombavadászatra, hogy az „erdők húsával” színesítsék, ízesítsék az étrendjüket, ám a fogyasztásuk nem mindig veszélytelen – figyelmeztetnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.
A párducgalóca okkerbarnás, szürkésbarnás kalapú pettyes gomba. A tönk vége gumószerűen megvastagodott. Idegrendszeri hatást válthat ki. Forrás: Wikipedia.
Gombás tévhitek
- Téves felfogás, hogy forrázással, a kalapbőr lehúzásával a gombát méregteleníteni tudjuk.
- A „csigarágott”, „kukacos” gomba is lehet mérgező.
- Rossz hiedelem az is, hogy csak az a gomba mérgező, melynek a húsa vágáskor elszíneződik (pl. a gyilkos galóca húsa fehér marad).
- Elterjedt babona, hogy a mérgező gombák felismerhetők, mert csípősek, rossz szagúak vagy feltűnő élénk színűek. Sem a gyilkos galóca, sem a többi mérgező gomba nem csípős, nem rossz szagú, nem élénk színű, sőt gyakran jó ízű, bizalmat keltő.
A gyilkos galócát gallérjáról és a talajba mélyedő bocskoráról ismerjük fel, kalapja sárgás- vagy olajzöld színű. Kezdetben csak hányást, hasmenést okoz, a mérge azonban idővel bejut a májba, és súlyosan károsítja. Forrás: Facebook.
Egyes gombák súlyos, esetenként halálos mérgezéseket okozhatnak. Nincsenek olyan általános megkülönböztető jelek, melyek alapján biztonsággal fel lehetne ismerni, hogy melyik mérgező, az csak a biztos fajismeret alapján dönthető el. Az ehető és mérges gombák elkülönítése nem könnyű feladat, ezért a begyűjtött példányokat mindig vizsgáltassuk meg szakértővel!
Az apró, fű között termő mezei tölcsérgomba kalapja fiatalon domború, később tölcsért formáz. Akár halálos mérgezést is okozhat. Forrás: Wikipedia
Ha beütött a baj
Ha gombamérgezés tüneteit észleljük, azonnal hívjunk mentőt! Tájékoztassuk az orvost arról, hogy gombát fogyasztottunk, mivel a panaszok könnyen összetéveszthetőek az ételmérgezések és más gyomor-bél rendszeri betegségek tüneteivel. Semmiképpen ne kísérletezzünk otthoni gyógymódokkal! Néhány esetben elegendő lehet a beteg orvosi ellenőrzése, légzésének, vérnyomásának és pulzusának figyelése, máskor viszont gyomormosásra és aktív szén adására van szükség, hogy a gombamérget eltávolítsák a szervezetből. Néhány gombaméregnek ellenmérge is létezik, amivel a beteg gyógyítható.
A húsbarnás őzlábgomba tönkje rövid, zömök, kalapja fehéres alapon vörösbarna pikkelyekkel borított. Enyhén gyümölcsillatú és súlyosan mérgező. Forrás: Wikipedia
A súlyos mérgezéses esetek nagy részéért a gyilkos galóca felelős. Mutatós a külseje, sőt, akik ettek már belőle, szerintük az íze is jó. A másik gond, hogy az elfogyasztása után csak hasmenést és hányást okoz, így sokan ekkor még nem fordulnak orvoshoz. Pedig fontos lenne, ugyanis a gombaméreg bejut a májba, és ahogy telnek a napok, súlyos májkárosodást idéz elő. Amikor a beteg a kórházba kerül, májpótló kezeléssel mentik meg az életét: ennek során derül ki, hogy regenerálódik-e a mája, vagy súlyosabb esetben májtranszplantációra lesz szüksége – mondta a dehir.hu-nak dr. Kerekes György, aki a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Belgyógyászati Intézetében az intenzív osztály részlegvezetője.
A világító tölcsérgomba kalapja kezdetben domború, később tölcséressé válik. Könnyen felismerhető színéről és formájáról, így elkerülhető hánytató hatása. Forrás: mtmuzeum.blog.hu
A mérgezés tünetei
Kis mennyiségű mérges gomba fogyasztása is elegendő ahhoz, hogy súlyos mérgezés alakuljon ki. Az elfogyasztott gombafajtól függően a tünetek perceken belül is jelentkezhetnek, de előfordulhat, hogy csak napok múlva lépnek fel. A leggyakoribb panaszok: émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, gyomor- és hasfájás, izzadási rohamok, szédülés, zavarodottság, észlelési zavarok, légzési nehézségek és légszomj, heves szívdobogás, egyensúlyzavarok.
