Ezt írtuk anno...

1947.
Borzalmas gyilkosság történt Budapesten, a Párizsi Nagy Áruházban. Megrázó sikoly hallatszott az áruház alagsorból, ahol szétroncsolt fejjel, tépett ruhában találtak rá egy fiatal lányra, akit ugyan azonnal kórházba vittek, de ott meghalt. A tettes az épület tetőzetén keresztül átjutott a szomszédos házba, a Szociáldemokrata Párt helyiségébe, ahol elrejtette véres felöltőjét, aktatáskáját, kalapját, majd elmenekült. Másnap azonban ismét megjelent, s magát nyomozószázadosnak adva ki, sikerült a „bűnjeleket” elvinnie. A rendőrség a gyilkos nyomában van.

1957.
Az USA-ban ötezer olyan sajtóügynökség működik, amelyek elsősorban a zsarolásra alkalmas családi és közéleti botrányok kibányászásával foglalkoznak. Ezek a „revolverlapok” évente több százmillió dollárt vágnak zsebre azáltal, hogy tetemes összegekért elállnak értesüléseik közzétételétől. Elképzelhető, hogy milyen lehet az amerikai erkölcs, ha a romlottságból ilyen tekintélyes mennyiségű lap élősködhet.

1967.
Robbantásos trágyázással kísérleteznek a Német Demokratikus Köztársaságban. A műtrágyát és az istállótrágyát kis robbanótestecskékkel szórják szét a szántóföldeken. Vagyis gyutacsokat helyeznek a trágyahalomba, amit aztán a robbanás repít szanaszét. Míg a gépi trágyázás hektáronként 120-150, a robbantásos módszer mindössze 50-60 márkába kerül. Ezen kívül az új eljárás sokkal gyorsabb is a hagyományosnál.

1977.
A mostani diákok, ha 5-10 év múlva osztálytalálkozóra gyülekeznek, nem tudják majd megmutatni az öreg iskolapadot, amelyben ültek. Az osztályoknak felső tagozaton ugyanis újabban már nincs állandó termük; kabinetrendszerű szaktantermekben folyik az oktatás. A szünetekben az osztályok vándorútra indulnak: a magyar nyelvi kabinetből például a fizikai vagy a biológiai kabinetbe mennek át. Az eredmény: a szertári segédanyagok, a technikai felszerelések (az írásvetítők, a magnetofonok, a lemezjátszók, a diavetítők stb.) felhasználása szélesebb körűvé vált, hatékonyabb, eredményesebb és magasabb színvonalú a diákok oktatása. E sorok írója valamikor, amikor még iskolába járt, belevéste a „kedves” nevét az öreg osztályterem zöld iskolapadjába. Vajon hol lehet már az öreg pad…?

1987.
Darázsfészekbe nyúltunk, amikor azt kérdeztük olvasóinktól, legyen-e férfinap? Íme egy, a beérkezett válaszok közül: „A férfinap nem különös kérés, a különös az, ha ezt valaki különösnek tartja. A férfiak el vannak nyomva, meg vannak alázva, ki vannak szolgáltatva a nők kénye-kedvének, hisztijének, hangulatának, zsaroló-terrorista viselkedésének. A nő meg röhög a markába, és még mártír is lehet! Hatalmas az ellenállás a férfiak körében a gyűlölt nőuralommal szemben. Ez természetes. A rabszolgák is fellázadtak annak idején az „élő szerszámként” való használatuk ellen. Remélem, minél előbb megvalósul a férfinap, túllépve végre az úgynevezett egyenjogúságon, s akkor alapjaiban pusztul el a nőuralom.

1997.
„A széksértés a törvényszékek előtt jelenlévők becsmérlése által követtetik el” – áll az 1907-es jogi lexikonban. Megtetszett ez a bajai képviselő-testületnek és az alkotmánybíróság áldásával legott be is vezették az új regulát. Széksértést e szerint akkor követ el a testület tagja, ha magatartásával sérti a tanácskozás méltóságát, illetve sértő kifejezéseket használ. Annak a városatyának is számolnia kell a következményekkel, aki az ülésekről folyamatosan indokolatlanul marad távol. A széksértés tényének megállapítását bármelyik képviselő kezdeményezheti, a „bűnös” ezertől tízezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Amennyiben azon melegében visszavonja meggondolatlan szavait, akkor nem kell fizetnie. Aki viszont nem fizet, annak az apanázsából vonják le az összeget.