Amit nem lehet ellopni

A sors megadta nekem, hogy néhány évvel ezelőtt megismerkedhessem Győző bácsival és utolsó kötetei közül kettő kiadásánál is bábáskodhassam. Amikor csak itthon járt, valahányszor találkoztunk. Két ízben nagy sikerű könyvbemutatót szerveztünk új könyvének, dedikálásaihoz asszisztáltunk, hoztuk-vittük boldogan szerte a hazában.
Gazdag ajándék nekem, hogy hallgathattam e végtelenül szerény bölcs szellemes történeteit, kultúr- és irodalomtörténeti elmélkedéseit.
Költő volt, meg író, mellékesen építész, valójában filozófus. Talán az utolsó polihisztor. Több nyelven írt, olvasott, fordított.
Alapigazságaink című kötetét mindannyiszor úgy forgatom, mintha először tenném. Kimeríthetetlen bőséggel árasztja az újdonságot.
Pancser tolvajok. Az a legendás londoni ház, ahol rajongással szeretett feleségével, Prágai Piroska nénivel – akinek halálát mindössze tíz nappal élte túl a mester – oly sok megértő évet töltöttek el, ezerszer több mint értékes tárgyak raktára. Gazdája fehérek közt egy európai, európaiak közt egy óriás volt.
Ellophatatlanul.