Ezt írtuk anno...

1947.
Tolna megye egyik kisközségében, Mórágyon, érdekes és hatásos fegyvert vetettek be az árdrágítók ellen, ugyanis a kereskedők kapzsisága már elviselhetetlenné vált. A lámpabél, az irka, a kocsikenőcs, a bőrzsír ára úgy emelkedett, mintha kötélen húzták volna felfelé. Végül a kommunisták ötletére a faluban egy ellenőrző bizottság állt össze, s hivatalos árjegyzékkel a kezükben sorra járták a boltokat. Ahol áremelés tapasztaltak, azt feljegyezték. Majd kivitték a főtérre a mozi hangszóróját, s mikor a legtöbben jártak az utcán, hangosan kipellengérezték az árdrágítókat. A csodafegyver bevált: félóra alatt a kereskedők 25 százalékkal szállították le az árakat, s azóta sincs panasz rájuk.

1957.
Tíz éve: 1947. október 19-én született a Totó. Ez alatt 250 millió szelvényt vásároltak; az 514 héten 6180 futballmérkőzés eredményét próbálták eltalálni a fogadók. Az összesen 3 173 872 nyertes szelvényre 437 623 686 forintot fizettek ki. Tizenkét találat 52 alkalommal akadt, a legtöbben 1955-ben a 32. fogadási héten nyertek, ekkor több mint 190 000-en töltötték ki szerencsésen szelvényüket. Az eddigi legnagyobb nyereményt 1956-ban, a 46. fogadási héten húzták: 644 243 forintot. A Totó bevezetése utáni első játékhéten mindössze 20 882 szelvény fogyott.

1967.
Annak idején Németh Lehel táncdalénekes, aki egyesek szerint a kottát sem ismerte, többet keresett, mint az Operaház bármelyik, nemzetközileg is elismert művésze. Nos, ez a Németh Lehel állítólag 40 ezer szerelmeslevelet őrzött a lakásán… Olvasom, hogy a mai fiatalok kikkel szeretnének levelezni. Kiderült, hogy minden második fiatal a zenészek és a színészek képeit gyűjtőkkel. Mindez semmi ahhoz képest, ami a 2. táncdalfesztiválon történt. Volt szereplő, akinek érdekében 109 ezer szavazat érkezett a tévéhez! Korunk fiataljai tehát a filmszínészt és a táncdalénekest választották rajongásuk tárgyául.

1977.
Két egységből álló, mintegy egymillió kilowatt teljesítményű erőművet épít fel a következő években a Dunán, Csehszlovákia és Magyarország. Ez lesz Közép-Európa legnagyobb vízierőműve, a neve: „Gabcsikovó-Nagymaros”. A nyolcturbinás „Gabcsikovó” erőművet nem messze Pozsonytól, a tíz turbinás „Nagymaros”-t pedig magyar területen építik meg.

1987.
Az élet rendje, hogy halottainknak sorsában előbb-utóbb mi, élők is osztozunk. Kérdés azonban: mikor és hogyan? Olvasom a szociológusok felmérését: sok nálunk az értelmetlen halál. „A halálozási arány az utóbbi húsz évben 11 ezrelékéről 14 ezrelékre nőtt, mégpedig főként a fiatal korosztályok miatt. A romlás már 25 éves korban megkezdődik, s a 35-50 évesek tekintetében a legnagyobb halálozási arányú európai országok közé tartozunk. Tudvalévő az is, hogy Magyarország európai listavezető az öngyilkosok arányszámában. Nálunk évente százezer ember közül 47 végez magával, egy nagyközség létszámának megfelelő (ötezer) a befejezett öngyilkosságok száma, s egy mezővárosnyi lakos (negyvenezer fő) tartozik a kísérletezők közé.” Nem véletlen fogalmazódik meg a lélekgyógyászok között az a morbid szólás, hogy hazánk a hárommillió koldus országából a hárommillió neurotikus országa lett.

1997.
Boszorkányfesztivált tartottak Pécsett. Az ország minden tájáról érkező boszorkák találkozója nem csupán érdekes, hanem tanulságos is volt. Kiderül ugyanis, hogy boszorkányok márpedig igenis vannak, sőt, szükség is van rájuk. Ez utóbbi állítást főként azon szakértői férfiak véleménye támasztotta alá, akik megállapították, hogy a boszorkányok között jó néhány csínos, fiatal hölgy is akad. A fesztivált bállal zárták, s állítólag olyan jó volt a hangulat, hogy sokan lekésték az éjféli seprűnyél-járatot…