Törvényt sértve

Azt mondják a hozzáértők, hogy a monoki rendeletek törvénysértőek. Nem tudom. Lehet, hogy a törvények is sértik az igazságérzetünket. Vélem, az a legjobb, ha az alábbiakban közreadom a monoki példa dokumentumait:

Polgármesteri Hivatal
Monok
Szám: 1799-2/2008.
Tárgy: Monoki kezdeményezés
Tisztelt Polgármester Asszony / Úr!
Rendhagyó módon, nyílt levél formájában fordulok Tisztelt Kollégáimhoz egy olyan országos
jelentőségű ügyben, amely össztársadalmi súlya miatt halaszthatatlan, közös és azonnali együttműködést, gondolkodást, intézkedést tesz szükségessé!
Mielőtt kifejteném kezdeményezésem megalapozott szükségességét és lényegét, felhívnám szíves figyelmüket arra, hogy a megoldásra váró immár sajnos országos probléma, mindenféle pártállástól és elkötelezettségtől függetlenül, csak józan emberi észre alapozva, együttesen oldható meg!
A pártsemlegességet azért tartom fontosnak ez ügyben, mert ez nem egyes pártok ügye, hanem az egész ország közös problémája. A téma súlyához nem lenne méltó, de eredményes sem, ha különböző párt értelmezések, érdekek, demagógiák parttalan folyásában elbeszélnénk a lényeg mellett és végül nem a megoldandó problémákra fordítanánk energiáinkat, hanem azok áldozatul esnének a pártok közötti csatáknak.
A probléma a rendszerváltással egy időben fogant, és vált országos jelenséggé napjainkban. Az új társadalmi és gazdasági berendezkedéssel valamennyi néprétegből jelentős munkaerő vált munkanélkülivé. Milliós nagyságrendben regisztráltuk őket.
Az alulképzett, vagy iskolázatlan rétegben ez az arány a mai napig is kritikus.
A munkára egyáltalán nem ösztönző támogatási rendszer kitermelte azt a réteget, aki munkát egyáltalán nem akar végezni, megél a biztos és rendszeres havi segélyből. A számos gyermek után felvett támogatások ellenére sem járatják gyermekeiket iskolába, óvodába. Az ilyen tömeges egyre gyakrabban előforduló szülői magatartással találjuk szembe magunkat nap mint nap. Szomorú, de ugyanakkor elgondolkodtató jelenség, hogy számos szülő csak azért vállal sok gyermeket, mert a gyermekek után járó támogatásokból a szülők meg tudnak élni és így a gyermekvállalás egyszerű megélhetési formává silányul, így kialakul a megélhetési szülők egyre népesedő tábora.
Mennyire gondolunk bele, keresve az egységes megoldás lehetőségét annak, hogy mi történik, mi fog történni ezekkel az iskolába rendszeresen nem járó gyermekekkel? Milyen hatást gyakorol ez a jelenség a társadalmunkra? Milyen gondot jelent ez az iskoláknak?
Ha ezek a gyermekek ritkán mégis betévednek az iskolába, zavarják a tanítási órákat, ezzel visszafogják a haladás lehetőségét a többi tanulni vágyó osztálytársuk elől, erősen rontják a pedagógusok tekintélyét. Rossz példát mutatnak a többi tanulónak, és mivel nekik nem kell rendszeresen iskolába járniuk, és ez rájuk nézve semmilyen hátrányt nem jelent így ezek a gyermekek törvényen felülinek, és törvényen kívülinek képzelik magukat és sajnos ez a gondolkodásmód őket egész életükben el fogja kísérni. Több esetben előfordult már, hogy a lánygyermekek a 14 éves kort épphogy betöltik, és máris anyaként hagyják el (vagy hagyják abba) az általános iskolát úgy, hogy maguk is további iskolai képzésre, nevelésre szorulnának.
A nagy számú igazolatlan hiányzások miatt ezek a gyermekek rendszeresen megbuknak és így az osztályismétlésekből kialakult korkülönbség agresszívvá teszi őket a többi gyermekkel szemben. Az utóbbi időben már országos médiák is foglalkoztak ezzel a jelenséggel és tudósítottak hiteles felvételek alapján.
Kit terhel a felelősség mindezért? A felelőtlen szülőket!, akik rendszeresen megszegik a tankötelezettségi törvényt azzal, hogy nem járatják gyermekeiket iskolába, óvodába de az utánuk járó valamennyi támogatást felveszik. Nem teljesítik a gyermekek értelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítására vonatkozó írott és íratlan kötelezettségeiket.
Milyen törvényes eszköz van a kezünkben? A bírság. Ez nem jó, nem hatékony.  Egy-két szülőnél az évek alatt kiszabott több százezer forintos pénzbírság sem bír visszatartó erővel. Az ilyen szülők pontosan tudják, hogy a bírság behajthatatlan hiszen egyéb végrehajtási ügyekben már kitanulták ezt. Ez az eszköz erőtlennek bizonyul és bizonyult eddig is.
A gyermekek védelme és a felelőtlen szülők megrendszabályozása érdekében javaslom, hogy valamennyi önkormányzat képviselő-testülete alkossa meg azt a rendeletet, miszerint a szülőt gyermeke első igazolatlan hiányzása után azonnal kapjon az oktatási intézmény vezetőjétől egy írásos figyelmeztetést, és amennyiben a figyelmeztetés ellenére továbbra is igazolatlan hiányzik a gyermek az iskolából vagy az óvodából, az intézmény jelzése alapján a támogatások kerüljenek megvonásra.
Álláspontom szerint ezek a renitens szülők hamar ráébrednek arra, hogy a gyermekeket iskolába, óvodába kell küldeni.
Jelen levelemmel kérek valamennyi Önkormányzatot, hogy a gyermekvédelem önkormányzati rendelettel történő helyi szabályozása terén hozzon egységes döntést, állásfoglalást ebben a nagy fontos ügyben.
Monok község Önkormányzata megtette az első lépést a megoldás felé vezető úton. A Képviselő-testület felvállalva a lehetséges jogi következményeket (hatályon kívül helyezésre felhívás, alkotmány bírósági megsemmisítés), a gyermekvédelemről szóló helyi rendeletét kiegészítette az alábbi megszövegezéssel, így a fentiekben javasolt szankciót Monok község vonatkozásában jogszabályi szintre emelete.
„Meg kell vonni a gyermekvédelmi támogatásokat azoktól a szülőktől, akik a gyermekeiket nem járatják iskolába, illetve az iskolai életmódra felkészítő kötelező óvodai foglalkozásra és ezzel a gyermekek nevelését, értelmi, erkölcsi fejlődését veszélyeztetik”
Sajnos eddig senki nem merte felvállalni az egységes fellépést, a hatályos – de a valóságban előforduló élethelyzeteket nem követő, a valós problémákat nem kezelő – törvényekkel szemben. Pedig ez a jelenség itt van közöttünk, szemmel látható a szociális probléma az egész országban.
Bele sem jó gondolni abba, hogy milyen következményekkel jár ez a magatartás, ha nem állítjuk meg közösen. Újra termeljük az iskolázatlan , képzetlen rétegeket, esetleg analfabétákat, annak minden gazdasági, társadalmi és bűnügyi következményével!
Ha az ország önkormányzatainak jelentős része összefog ez ügyben, akkor a törvényhozóknak nem lesz más választásuk, minthogy új, az önkormányzatok elképzeléseivel harmonizáló jogszabályokat alkossanak.
A másik súlyos, országos szintű probléma a szociális segélyezettek ügye.
Ebben a kérdésben Monok község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. május 20-i testületi ülésén kíván döntést hozni. A téma lényege az, hogy a szociális segélyben részesülő embereket munkára kell kötelezni. Legyen a munkának újra értéke és becsülete országunkban!
Szándékunk szerint meg kívánjuk hozni azt a döntést, mely szerint a szociális segély minden ötezer forintja után a segélyezett egy munkanapot (8 órát) köteles legyen dolgozni az önkormányzat elvárása, és szükségletei szerint. Természetesen csak azokat az embereket vonnánk be ilyen formában munkába, akik testi, szellemi és fizikai képességük alapján erre alkalmasak. Minden munkába behívott embert lehetőségeink szerint képzettségének, iskolai végzettségének megfelelő feladatra osztanánk be.
Mit nyerünk ezzel? Ezek az emberek újra visszakerülnek a munka világába, megtanulják értékelni a munkát. A közösségben végzett munka erősíti bennük az önbecsülést, elősegíti a szocializációjukat. A települések szorgos kezeket kapnak, sok plusz munkát el tudnak végezni. A munkába ily módon bevont emberek könnyebben fognak elhelyezkedni, a szociális segélyektől jóval magasabb fizetést nyújtó munkahelyeken, így újra hasznos, adófizető, értéket termelő tagjai lesznek társadalmunknak. Ami nagyon fontos, hogy ezen emberek gyermekei is fogják látni, amint szüleik rendszeresen munkába indulnak. Ez pedig pozitívan fog hatni a gyermekek egészséges erkölcsi és szellemi fejlődésére, valamint a rendszeres iskolába járási kézségükre is.
Kérem minden Önkormányzat képviselő-testületét, hogy az általam leírt elképzeléseket vitassák meg, és amennyiben úgy érzik, hogy a településük és országunk további fejlődése érdekében hasznos, akkor hozzák meg helyi rendeleteiket.
A döntés meghozatalától nem kell félni, bátran össze kell fognunk, mert csak a jó szándék vezérel bennünket, nem akarunk ártani senkinek, csupán azt szeretnénk elérni, hogy minden arra kötelezett gyermek járjon óvodába, iskolába. Illetve szeretnénk visszaállítani a munka értékét és becsületét, azzal, hogy ezentúl, csak elvégzett munka fejében kaphassanak pénzt a munkaképes emberek.
Tisztában vagyok azzal, hogy  a jelenlegi jogszabályi háttér nem teremt megfelelő alapot   az ilyen tartalmú rendelet megalkotására. Pontosan ezért lenne fontos nagy létszámú igény megfogalmazására, hogy a jogi háttér megváltozásának szükségességét a jogalkotók is érzékeljék.
Levelemmel azt szeretném elérni, hogy valamennyi önkormányzat hozzon egységes döntést, ez esetben az Országgyűlésnek foglalkoznia kell a kérdéssel, nem seperhetik szőnyeg alá, ha egy törvény rossz vagy idejétmúlt azt kötelességünk megváltoztatni és azt a valós társadalmi igényeknek, elvárásoknak megfelelően megalkotni.
Ezt tette korábban Monok községünk híres szülötte Kossuth Lajos is, aki példát mutatott szükséges reformjaival, egyedül álló történelmi tetteivel, melyek az egész ország javát, fejlődését szolgálták. Ezt a következő idézete is alátámasztja.
„Alamizsna sohasem mentett meg nemzetet a romlástól, de a munkához és a munkája utáni kenyérhez joga van a haza minden lakosának.”
(Kossuth Lajos)

Kedves Kollégák!
Fentiek alapján ismételten kérem mindkét témában az egységes, pozitív állásfoglalás kialakítását, a szükséges döntések, rendeletek meghozatalát.  Munkájuk megkönnyítése érdekében mellékelten megküldöm önkormányzatunk helyi rendeleteinek tervezeteit. A tett intézkedésekről, és annak eredményéről írásban tájékoztatni szíveskedjen!.
Munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánok!
Üdvözlettel:
Monok, 2008. május 14.
Szepessy Zsolt
független  polgármester

Melléklet:
2 db rendelet tervezet

Monok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
…/2008. (…..) sz. rendelete
A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló
16/2007. (XI. 29.) Önk. Rendelet módosításáról
Monok Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.
1. §
A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 16/2007. (XI. 29.) Önk. Rendelet 7. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
(4) Meg kell vonni az önkormányzat által megállapított illetőleg folyósított rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást attól a szülőtől, akiknek a gyereke a közoktatási intézmény figyelmeztetése ellenére igazolatlanul hiányzik az iskolából illetőleg az iskolai életmódra felkészítő kötelező óvodai foglalkozásról, és ezzel a szülő a gyermek nevelését, értelmi, erkölcsi fejlődését veszélyezteti.
2. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
Szepessy Zsolt sk.
polgármester
Dr. Szabó Rita sk.
jegyző