Találkozás a marslakóval

Ne mondhassa senki, hogy rengeteg bizonyíték van a kormányok kezében a földönkívüliek létezéséről és viselt dolgaikról – ezzel a megokolással tette fel az internetre a francia űrkutatási központ az addig szigorúan titkosnak számító mindenféle feljegyzéseit az ufók ügyében 2006-ban, elsőként a világon. S ezért döntött így a brit honvédelmi minisztérium is, megtoldva ezt azzal, hogy céljuk az ehhez kapcsolódó hiedelmek, mendemondák eloszlatása is. Elég volt a titkolózásból, mondták a kormányok, lássunk tisztán a földönkívüliek ügyében. De lehet-e valóban tisztán látnunk?

A leghalványabb bizonyítékunk sincs arra nézve, hogy földönkívüliek állhatnak az általunk megmagyarázhatatlan jelenségek mögött. Viszont ennek az ellenkezőjét sem állíthatjuk – fogalmazták meg idevágó véleményüket a francia szakemberek, s lényegileg ezt mondják a britek is. Mert noha az észlelt esetek többségükben nevetséges, alaptalan történetek vagy káprázatok, vannak köztük valóban megmagyarázhatatlanok is.

A britek 1950-től kezdve teszik közzé titkos aktáikat, amelyek között civil megfigyelés és katonai jelentés egyaránt szerepel. Több dokumentum is tudósít olyan vészjelzésekről, amelyeket a pilóták adtak le, mert úgy látták, hogy repülő csészealjak üldözik őket. 1992-ben például két, a londoni Heathrow repülőtéren szolgálatot teljesítő légiforgalom-irányító észlelt egy fekete, fordított bumeráng formájú repülő objektumot a toronyból. A különös tárgy egy ideig mozdulatlanul lebegett, majd elindult és eltűnt a reggeli napfényben. Megesett az is, hogy a légvédelem pilótái jelentették: „óriás ufók” lepték meg őket, miközben Németország fölött repültek. Ezekről aztán később kiderült, hogy azoknak az orosz rakétáknak az égő roncsait látták, amelyek egy műholdat állítottak pályára és éppen leváltak arról. (A roncsok idővel elégtek és teljesen elporladtak.)

A civil beszámolók egyik legfurcsább, megmosolyogtató darabja az, ami egy idős emberrel esett meg. Beszámolója szerint találkozott egy marslakóval, aki a barátja lett, s akit azonban a történet végén a féltékeny és álnok marslakótársak megöltek. Ehhez képest üdítő eset annak a másik idős férfinak a kalandja, aki zöld overállt viselő földönkívüli lények társaságában űrhajózgatott, s akit – a legnagyobb sajnálatára – csak azért nem vittek el magukkal otthonukba (a távoli bolygóra) mert túlságosan öregnek tartották.

A szakértők szerint az ufó-látomások többsége megmagyarázható, ezek kiváltója gyakran repülőgépfény vagy meteorit, illetve különféle légköri jelenségek, különös felhőalakzatok. Ámde vannak „mesés” jelenségek is, amelyekkel kapcsolatban arra emlékeztetnek, hogy amikor 1977-ben bemutatták Spilberg Harmadik típusú találkozások című filmjét a szigetországban, egyszeriben megkétszereződött az ufó-észlelések száma. Amiből arra következtethetünk, hogy aki nagyon akar ufót látni, az látni is fog.