Egy gyilkosság anatómiája

Egy másodperc eseményét 240 oldalon taglalják – alighanem a Challenger tragédiáját elemezte hasonló alapossággal a NASA. Hogy közben hány ember dolgozott, hány munkaórában, ezt egy munkaügyi szakértő könnyen kiszámíthatja. Íme a végeredmény: február 7-én este, Enyingen, R. János házánál 25 főből és gépkocsikból konvoj állt össze, hogy hadba induljanak egy haragosuk ellen. A kiszemelt illetőt nem találták a felderítők, de ha már ilyen szépen összejöttek, a veszprémi lokálban kötöttek ki, ahol menten átvették az uralmat.

Belekötöttek mindenkibe, aki élt és mozgott, a célkeresztbe leginkább a szálfatermetű Marian Cozma került, talán őt találták méltó ellenfélnek a kigyúrt és tetovált harcosok. N. Győző, R. Sándor, Sz. Iván és P. Gábor nekitámadtak a sportolónak, R. Sándor elővette a zsebkését és vesén szúrta Cozmát, aki kimenekült a szabadba. A tragédia itt teljesedett be: az áldozat a hátát a falnak vetve hősiesen védekezett, egyik rúgásától Sz. Iván elesett, ütésétől R. Sándor megtántorodott, de a falka erősebbnek bizonyult. Amikor egy kaszáló mozdulatnál Marian Cozma a karjait felemelte, R. Sándor, a már korábban is használt késével szíven szúrta. Amikor az áldozat a tengelye körül megpördülve elterült a földön, még néhányszor fejbe is rúgták, majd R. Sándor odakiáltott N. Győzőnek: „Vedd elő a pisztolyt!” Erre nem került sor, sőt az emlegetett fegyver sem került elő, miként a gyilkos eszköznek sem akadtak nyomára.

Ivan Pešićet és Žarko Šešumot, az MKB Veszprém kézilabdázóit, akik társuk segítségére siettek, a nyomozati anyag szerint N. Győző szúrta vesén, illetve rúgta fejbe, ami miatt mindketten életveszélyes sérüléseket szenvedtek.

A nyomozás során kitartottság, magánokirat-hamisítás, csalás, hamis tanúzásra felhívás, ittas vezetés is szerepel. A bíróságnak nem lesz könnyű dolga, ha a nyár végén nekilát az igazságosztásnak. Mindenesetre a biztonsági intézkedéseket már szervezik.