Hernádi Judit és lánya önmagát alakítja

A produkció Verebes István Maya című könyvén alapszik, mely Hernádi Judit életét meséli el – ha nem is mindig valósághűen, néhol fikcióval vegyítve. Most Jaross Viktória rendező-koreográfus álmodta színpadra a különleges memoárt, melyben az anya egy híres színésznő, aki a róla készülő könyvhöz mondja magnóra életének sorsfordító pillanatait.

Az önvallomás megmutatja az ünnepelt színésznő kulisszák mögötti arcát, aki megélt már sok szakmai-magánéleti sikert és kudarcot, szerelmeket és csalódásokat egyaránt. Ezzel párhuzamosan a színésznő lánya dalokban és rajzokkal mesél magáról. A két főszereplőt egy fal választja el egymástól, a zene az egyetlen összekötő kapocs közöttük.

– Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy belevágjunk ebbe a darabba – nyilatkozta a népszerű színésznő. – A szerepekkel úgy vagyok, hogy megkapom a szöveget, ami teljesen független tőlem, majd amikor „áteresztem” magamon, olyan lesz a figura sorsa, mintha az én történetem lenne. Ezúttal azonban mindez fordítva történt: ezek a mondatok, történetek először belőlem „jöttek ki”, s utána kellett eltávolítaom magamtól valamennyit, mert máskülönben nem lehetne elmondaniom.

Ez az első alkalom, hogy Hernádi Judit és Tarján Zsófia egy színpadon szerepel. Anyának és lányának anya és lánya kapcsolatát kell megmutatnia a rivaldában – s ez nagyon nehéz vállalkozás. Vallomások sorjáznak, válaszokat keresnek, miközben dalolnak és komédiáznak. Mindketten úgy látják, hogy e darabbal sikerült új fejezetet nyitnuki az életükben.

– Önmagunk megismerése nem éppen könnyű feladat – mondja Tarján Zsófia. – Hogy a múltbéli vétségeink a helyükre kerüljenek, vissza kell mennünk az időben, s a gombokat, melyeket akkor elvétettünk, újra kell fogalmaznunki. Most ez történik velünk is: a darab üzenete a feldolgozás és a megbocsátás.