Újra jön a drahma?

Az amerikai görögök egyik lapjában valamelyik szerző azzal viccelődött, hogy talán jól tette, amikor 2002-ben, az euró görögországi bevezetésekor emlékül félretett néhány kivont bankjegyet – jól jöhet még.

Ha tényleg erre kerülne sor, akkor Európa fizetőeszközét, az eurót súlyos csapás érné. Az Európai Unió (EU) erre jött rá, amikor vasárnap a pénzügyi zóna (az EU 16 tagállama) pénzügyminiszterei beleegyeztek abba, hogy Görögországnak 30 milliárd euró kölcsönt adnak, amihez elvárják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hozzájárulását is.

A hír nyomán az euró árfolyama nyomban másfél százalékkal erősödött a dollárhoz képest, de a várakozásokkal ellentétben a bizonytalanság mégis tart. A kölcsönt ugyanis még nem folyósítják, ezt egy három évre szóló görög pénzügyi tervhez kötik, és formailag elvárják, hogy Athén kérje is a pénzt, hiszen ez kell egy szabályos kölcsönügylethez.

Görögország eddig óvatosan elkerülte, hogy segítségért kuncsorogjon európai partnereinél, mert abban reménykedett, hogy olcsón juthat pénzhez, és ki tudja majd fizetni a májusban esedékes, több mint tízmilliárdra rúgó adósságot és kamatot. Most azonban a kéregetést valószínűleg nem kerülheti el.

A kölcsön ugyanis nem támogatás, hanem az IMF normái alapján 5 százalékos kamattal jár. Ez még mindig jó üzlet Görögországnak, hiszen ha a pénzpiacokon venne fel hiteleket, akkor ezt 7,5 százalékos kamattal tehetné. Összehasonlításul: ha Németország venne fel hasonló időre és feltétellel pénzt, neki csak 3 százalékos kamatot kellene fizetnie.

A lényeg nem is ez, hanem az, hogy a görög játszma minden igyekezet ellenére nemcsak az eurót veszélyezteti, hanem a dominóelv alapján az európai gazdaságokat is. Görögországból megindult a tőkekiáramlás, az euró az elmúlt hetekben gyengült. Senki sem tudja, mi lesz azokkal a kelet-európai gazdaságokkal – Romániával, Bulgáriával, a volt jugoszláv köztársaságokkal –, ahol a legnagyobb görög bankok mintegy 75 milliárd euróval kötelezték el magukat. A görög válság lassan kiterjed a hitelpiacokra, például Ausztriára, miközben a görögök maguk is bevallják, hogy legalább 80 milliárd euróra lenne szükségük, hogy kezelni tudják 300 milliárd eurós adósságukat.

Görögország szerint csak arról van szó, hogy a spekulánsok szívják az ország vérét. Mások szerint viszont az a kérdés, hogy az eurózóna mennyire eltökélt a kontinens pénzének védelmében. Ezt azonban egyelőre csak azzal lehet mérni, hogy az érintett gazdag országok mennyi eurót tesznek az asztalra. Egyáltalán nem biztos, hogy a 30 milliárd elég lesz.