Válságban az elnök nélküli ország

A Moldovai Köztársaságban tavaly áprilisban kitört – a közismert csevegő-alkalmazás után csak Twitter-forradalomként emlegetett – tiltakozások során a fiatal résztvevők intenzíven használták az internetes lehetőségeket a szervezkedésre. Sajnos, Moldova azóta sem lábalt ki a politikai válságból.

Ország-világV. Kolos2010. 04. 08. csütörtök2010. 04. 08.
Válságban az elnök nélküli ország

A kommunista Vladimir Voronin által vezetett korábbi kisinyovi rezsimr gyakran vette semmibe polgárai jogait, bántalmazta az ellenzőit, „hidegháborús” módon járt el a bel- és külpolitikájában egyaránt. A szakadár Dnyeszter-menti Köztársasággal való konfliktusa máig sem rendeződött, anyagi forrásai soványak, adósságai egyre nőnek, miközben a nép jó egy részer külföldre vándorol, hogy munkához és jövedelemhez jusson.

2009 április 5-én, Voronin második és egyben utolsó államfői mandátumának lejártakor Moldovában választásokra került sor. Már az eredmények közlése előtt fiatalok ezrei lepték el a főváros, Kisinyov utcáit, tiltakozva a voksolás végeredményének meghamisítása ellen. A tömeg rövid időre elfoglalta az elnöki hivatalt és a parlament épületét is. A tiltakozók és a rendvédelmi szervek összecsaptak: 275 rendőr sérült meg, és száznál több bántalmazásról szóló panasz érkezett az ügyészség asztalára.

Moldova azóta is államfő nélkül tengeti napjait. Májusban az ellenzék összefogása miatt nem választott elnököt a parlament, s a kommunisták jelöltje sem ment át a júniusi szavazáson. Júliusban előrehozott választásokat tartottak, de az új országgyűlési tagok sem tudtak megegyezni az elnök személyében: sem a novemberi, sem a decemberi szavazás nem hozott eredményt. Az idén újabb előrehozott választást tartanak majd.

A főügyészség a napokban bejelentette, hogy elfogtak egy személyt, akit Valeriu Boboc meggyilkolásával gyanúsítanak. A fiút tavaly április 7-éről 8-ára virradó éjszakán verték agyon. A gyanúsított a rendőrség munkatársa.

Most április 2-án – hosszas viták után – a parlament tagjai egyezséget kötöttek az alkotmány megváltoztatásáról: az ország elnökét nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság fogja megválasztani.

Az eltelt zavaros egy év alatt a kormány hihetetlen erőfeszítéseket tett: az ország több mint 3,6 milliárd dolláros kölcsönt, illetve ígéretet kapott Moszkvától, Pekingtől, Brüsszeltől és a Nemzetközi valutaalaptól. Eközben 4,4 milliárd dollár a nemzeti össztermék. Merész vállalkozás, annyi szent.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek